Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

I. A tárnoki jogszolgáltatás fejlődése

újjáalakítsa.

127 Az előterjesztést Kossuth elfogadta s még aznap, május 26-án a főtörvényszékek működését rendeleti úton megszüntette, s helyettük új országos bíróságokat állított fel. A rendelet — melynek végrehajtásával Kossuth Vukovics igazságügyminisztert bízta meg — többek között intézkedett a tárnoki szék megszüntetéséről is (mely szintén nem követte a kormányt Debrecenbe), mivel annak további fenntartása célszerűtlenné vált, s a volt tárnoki városok törvényszékétől fellebbezésre kerülő pereket a megszüntetett királyi tábla helyébe lépő, újonnan felállított országos törvényszék hatáskörébe utalta.

128 Az 1849-ben megszüntetett tárnoki széket többé nem állították vissza. Az abszolutizmus egész ideje alatt szünetelő tárnoki hivatalt ugyan az 1860. október 20-án kelt ún. Októberi diploma visszaállította, tényleges működést azonban az sem fejtett ki. A polgári korszak államszervezetének kiépülésével azután a feudális kori tárnoki intézmény véglegesen megszűnt. A dualizmus korában továbbélő (az 1885. évi főrendiházi törvényben is említett) tárnokmesteri cím puszta formaság, amivel közhivatali funkció ekkor már nem járt együtt. 1,1 Barta István: KoBsuth Lajos 1848/49-ben. V. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. Bp. 1955. 399—400.1. 188 Közlöny 1849. május 29. A rendelet 9. pontjának szövege a következő: „A nádori bíróság s a tárnoki és személynöki székek további megtartása czélszerűtlen lévén, e megszüntetendő bíróságok elébe tartozott ügyek ezentúl az orezágos törvényszék körébe tartozzanak."