Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

VERES MIKLÓS A TÁRNOKI HATÓSÁG ÉS A TÁRNOKI SZÉK 1526-1849 A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 2. A királyi tárnokmester vezetése alatt működő tárnoki hatóság már a XIII. században kialakult. Kezdetben a bíráskodás mellett kincstartói teendőket is ellátott, de a XIV. század közejiére ez utóbbi funkciója megszűnt, így a könyvben tárgyalt korszakban — a tárnoki székkel együtt — úgyszólván kizárólag jogszolgáltatási ügyekkel foglalkozott. A tárnoki szék — mint a tárnokmester joghatósága alá rendelt szabad királyi városok felsőbírósága — a városi polgárság meghatározott jaerértékű polgári ügyeiben másodfokon ítélkezett. E fórumon a tárnokmester kezdetben főpapi, főnemesi és nemesi bírótársakkal működött, később azonban ezek helyét a városi polgárság küldöttei foglalták el. Veres Miklós könyvének első részében a tárnoki jogszolgáltatás fejlődósét, a tárnoki városok számának növekedését, illetőleg a tárnoki hatóság illetékességét és hatáskörét ismerteti. A mű második része foglalkozik a tárnoki hivatal és a tárnoki szék szervezetével, míg a harmadik rész az ügyvitel és a peres eljárás, valamint az ügyforgalom ismertetését tartalmazza. Nagy értéke a munkának, hogy a szakirodalom feldolgozása mellett eddig nagyrészt ismeretlen levéltári forrásanyagra épül.