Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
33. §. Szabad királyi és bányavárosok. A területi alapon működő önkormányzatok közé a vármegyéken kívül a városok tartoztak. Keletkezésük összetett gazdasági, társadalmi és jogi fejlődés eredménye. Eredetükben földesúri főhatóság alatt álló jobbágyközségek, iparos és kereskedő telepek, amelyek egyre nagyobb és nagyobb önállóságra törekszenek. Aszerint, hogy a földesúri főhatóság alól felszabadulva az önállóságnak milyen fokára jutottak el, a városoknak különböző fajai alakultak ki. önkormányzat. 2 k. Bp. 1908—10. Osváth Gyula : Vármegyei autonómia és a vármegyei tisztviselők 1848 előtt. Bp. 1911. Rábel László: A vármegyék múltja és jövő hivatása, Sopron,1911. A vármegyei monográfiák közül jelentősebbek: Szirmay Antal: Notitia histórica comitatus Zempléniensis. Buda, 1804. V. a.: Notitia política, histórica, topographica incliti comitatus Ugochiensis. Pest, 1805. Bartholomaeides László: Incliti Superioris Ungariae comitatus Gömöriensis notitia histórico—geographico—statistica. Lőcse, 1808. Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, történeti és polgári esmérete. 2 r. Buda, 1809—10. Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének esmértetése. 2 k. Pest, 1826. Korponay János : Abaújvármegye monográfiája. Sárospatak, 1866. Haan Lajos : Békés vármegye hajdana. 2 k. Pest, 1870. Fehér Ipoly : Győr megye és város leírása. Bp. 1874. Ebeczky Emil: Gömör vármegye tisztikara 300 évvel ezelőtt. Századok, 1876. Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. Bp. 1876. Major Pál: Mosón megye monographiája. Magyaróvár, 1878. Pesty Frigyes: A szörényi bánság és Szörény vármegye története. 3 k. Bp. 1878. Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája. 3 k. Ungvár, 1881—82. Szendrei János : Megyei élet, adózási és árviszonyok Borsod vármegyében, a XVI. és XVII. században. Századok, 1883. Iványi István: Az Űj-Bodrog vármegye. Bp. 1887. Balássy Ferenc—Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. 4 k. Eger, 1890—97. Villányi Szaniszló : Néhány lap Esztergom város és megye múltjából. Esztergom, 1891. Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye főispánjai, tekintettel a vármegyei rendszer fejlődésére. Századok, 1891—92. Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város története. 2 r. Arad, 1892—95. Dudás Gyula : Bács-Bodrog vármegye egyetemes monographiája. 2 k. Zombor, 1896. Karácsonyi János : Békés vármegye története. 3 k. Gyula, 1896. Borovszky Samu : Csanád vármegye története 1715-ig. 2 k. Bp. 1896—97. Károly János: Fejér vármegye története. 3 k. Székesfehérvár, 1896—99. Ortvay Tivadar: Temes vármegye és Temesvár város története. I—IV. Pozsony, 1896. Bp. 1914. Sziklay János és Borovszky Samu szerkesztésében Magyarország vármegyéi és városai címen Budapesten 1896 óta a következő vármegyék és városok monográfiái jelentek meg : Abaúj-Torna és Kassa, Bács-Bodrog, Bars, Bihar és Nagyvárad, Esztergom, Fiume és a magyar-horvát tengerpart, Gömör-Kishont, Győr, Heves, Hont és Selmecbánya, Komárom, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Szatmárnémeti, Temes, Temesvár és Versee, Torontál, Vasvár, Zemplén. Értékük nagyon különböző. Zsilinszky Mihály : Csongrád vármegye története. 3 r. Bp. 1897—1900. Tóth Sándor : Sáros vármegye monographiája. 2 k. Bp. 1909. Gábor Gyula : A somogymegyei Répás kerület története. Századok, 1911. Megyei tisztviselői, főleg főispáni és aiispáni névsorok a különböző folyóiratokban elsősorban a Századokban, a Történelmi Tárban és a Turulban jelentek meg. (L. ezeknek tartalom- és névmutatóit.) Ezeken kívül I. még Miller Jakab Ferdinánd: Comités Bihorienses, Nagyvárad, 1791. Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye főispánjai. Bp. 1891. Czech János : Győr vármegye főispánjairól. Győr v 1827. Csery József és Rakovszky István r Hont vármegye régi tisztviselőinek emlékezete. Űj Magyar Múzeum, x. 1860. Etwas über die Obergespáne des Kraschower und Kewienser Komitats. Neues Ung. Magazin. II. 1792. Chronologische Reiche der Obergespane des Lipthauer Comitats. Zeitschrift von und für Ungarn. III. 1803. Mosón megye főispánjairól. Győri történeti és régészeti füzetek. I. 1861. Pesty Frigyes: Temes megye alispánjai. U. o. III. 1863. Podhradczky József: Trencséní főispárokról. Tudományos Gyűjtemény. VIII. 1837. Az erdélyi és a partiumi vármegyékre Szolnok-Doboka vármegye idézett monográfiáján kívül 1. Kozma Pál: Zaránd vármegye földirati, statisztikai és történeti leírása. Kolozsvár, 1848. Grój Lázár Miklós: Erdély főispánjai 1540—1711. Századok, 1887—89, Ehhez Torma Károly: Adalék. U. o. 1889.PetriMór: Szilágy vármegye monographiája.6 k.
