Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
15. §. A kancellária. A XV. század utolsó és a XVI. első negyedében a királyi kancellária államkormányzati jelentősége, amint láttuk, fokozatosan növekedett és az 1520-as években már a királyi tanácsét is túlszárnyalta. Ez a fejlődés, amelynek folyamán a magyar kancellária, hasonlóan a nyugati uralkodói tanácsokhoz, újkori testületi hivatallá alakult volna át, a Habsburgok trónraléptével hirtelen megszakadt és csak másfél századdal később folytatódott. A kancellária történetét 1526-tól 1690-ig sűrű homály fedi. Az a néhány töredékes adat, amely az eddigi irodalom alapján rendelkezésünkre áll, csak feltevésekre nyújt támpontot, amelyeknek helytállóságát a hivatal módszeres története hivatott tisztázni. 1 ) Főkancellár. A kancellária névleges feje a főkancellár (cancellarius summus) volt, ezt a címet a mindenkori esztergomi érsek viselte. Minthogy az esztergomi érsekséget, hogy jövedelmeit ezalatt a kincstár élvezze, gyakran nem töltötték be, ezekben az időkben főkancellárja sem volt az országnak. Ennek azonban a hivatal nem látta kárát, mivel vezetésében a főkancellárok amúgy sem vettek részt. Névsoruk a következő : 2 ) Várday Pál 1527—1549. Fejérkövy István 1596. Vacat 1549—1553. Vacat 1601—1607. Oláh Miklós 1553—1568. Forgách Ferenc 1607—1615. Verancsics Antal 1569—1573. Pázmány Péter 1616—1637. Vacat 1573—1578. Lósy Imre 1637—1642. Draskovich György 1578—1587. Lippay György 1642—1666. Vacat 1587—1593. Szelepcsényi György 1666—1685. Kutassy János 1593—1601. Széchenyi György 1685—1695. Kaneellár. A kancelláriát, mint hivatalt, a kancellár (cancellarius Ordinarius) irányította, már amennyiben hivatali életről a XVI. és XVII. századi kancelláriával kapcsolatban beszélhetünk. A kancellárok, az egy Perényi Péter kivételével, 1706-ig ugyancsak az egyháziak közül kerültek ki, rendszerint püspökök voltak. A XVI. században gyakran előfordult, hogy a kancellári tisztséget is üresen hagyták, amint a következő névsor tanúsítja: 3 ) Szalaházy Tamás 1527—1535. Pethe Márton 1598—1602. Ujlaky Ferenc 1535—1540. Forgách Ferenc 1603—1607. Perényi Péter 1540—1542. Lépes Bálint 1608—1622. Vacat 1542—1546. Sennyey István 1623—1635. Oláh Miklós 1546—1553. Lippay György 1635—1642. Vacat 1553—1572. Bosnyák István 1642—1644. Listius János 1572—1577. Szelepcsényi György 1644—1666. Vacat 1577—1586. Szegedy Ferenc 1666—1669. Heresinczy Péter 1586—1590. Pálffy Tamás 1669—1679. Vacat 1590—1592. Gubasóczy János 1679—1686. Kutassy János 1592—1593. Korompay Péter 1686—1690. Vacat 1593—1598. *) Ennek megjelenése Szilágyi Loránd tollából várható. a ) Orsz. Lev. Liber dignitariorum saecularium alapján. 8 ) U. o.
