Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
Várday kinevezésével a helytartóság történetében új fejezet kezdődött. R. Kiss István szerint azért, mert ő volt az első a főpaphelytartók sorában, akik (Várday, Ujlaky Ferenc, Oláh Miklós, Bornemissza Pál, Verancsics Antal, Radéczy István, Draskovich György, Fejérkövy István, Kutassy János, Pethe Márton, Forgách Ferenc) engedelmességben nőtt, elöregedett, erélytelen, fáradt emberek^ 1 ) akiknek nemzeti jellemvonásaik papi hivatásuknál fogva elszíntelenedtek, 2 ) akik alatt a helytartóság ^gyöngeség, erőtlenség, meghunyászkodás.íi 3 ) Ezt az átlátszóan célzatos, rosszindulatú beállítást a források nem igazolják. Várday utasítása éppen ellenkezőleg arra mutat, hogy alatta a helytartóság új életre támadt és fejlődése azon az úton haladt tovább, amely Báthory halálával megszakadt. A kérdést a bécsi állami levéltár magyar anyaga alapján alaposabban kellene megvizsgálni, mint ahogyan R. Kiss tette. A helytartó hatásköre. Az ugyan nem valószínű, hogy a külügyek irányításába követek küldésével beleszólhatott, ilyen irányú működése a király pártjára térő hűtlenek visszafogadására, határviszályok eligazítására, az ausztriai tartományokkal és a török basákkal a lakosság érdekében folytatott levelezésre korlátozódott. 4 ) A pénzügyigazgatásra már erősebb befolyást gyakorolt, de nem hosszú ideig. Elsősorban az adóbehajtásra felügyelt, még pedig nemcsak a kamarai, hanem a megyei adószedőket is felelősségre vonta. E célból állott rendelkezésére a főkapitány, aki katonáival a helyszínen megjelenve érvényt szerzett a tanács rendeleteinek. De nemcsak ellenőrzött, hanem irányított is, pl. utasítást adott harmincadhivataloknak. Továbbá rendelkezett a kamarai jövedelmekkel, illetve utasította a kamarát, hogy milyen célokra fordítsa a bevételeket. Ez a függő viszony természetesen sértette a kamara önállóságát, úgy, hogy igyekezett alóla szabadulni. Törekvését siker koronázta. Az uralkodó 1548 végén elrendelte, hogy a helytartótanácsnak semmilyen rendelkezési joga sincs a kamara fölött, amely egyedül a királytól függ. Ettől kezdve a pénztáros csak azokat az utalványokat vette figyelembe, amelyeket két kamarai tanácsos aláírt. 5 ) Ez nem a helytartók erélytelenségéből következett, hanem abból a körülményből, hogy a magyar kamara jelentősége egyre növekedett és a század második felében átvette azokat a közgazdasági és közigazgatási jellegű feladatokat is, amiket 1550 körül még a helytartótanács intézett. 6 ) Hasonló alakuláson ment át a tanács hadügyi hatásköre. Kimondott illetékessége a hadsereg fölött nem volt, minthogy azonban a főkapitányok is tagjai közé tartoztak, rajtuk keresztül éreztette befolyását, s bennük egyben támaszt nyert a belső rend fenntartására, az igazságszolgáltatás és a pénzügyigazgatás zavartalanságának biztosítására. Tehát minden attól függött, hogy milyen viszony alakult ki a helytartó és a főkapitány között. Thurzó pl. Katzianer Jánossal nem tudott megegyezni, ami odavezetett,-hogy nemcsak a katonai ügyekből szorult ki, hanem az ország egyes részein a polgári kor!) i. m. LXXXI1I. i. . 2 ) I. m. LXII. I. 8 ) I. m. LXIV. 1. 4 ) I. m. CLIV—CLXV. I. 5 ) I. m. XXIX. függelék. 6 ) I. m. CLXVI—CLXXXIX. 1.
