Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
találkozunk. Pozsonyban pl., amikor a városbíró német volt, a magyarok ügyeit külön magyar bíró intézte. Az ilyen nemzetiségi bírák működéséről, feladatukról, hatáskörükről, a tanácshoz és a városbíróhoz való viszonyukról egyelőre semmit sem tudunk. Nem sorolhatjuk közéjük a zsidóbírókat, akiket alsóbbfokú városi tiszteknek tekinthetünk, mint a koldusbírókat, vásárbírókat stb. Lehet, hogy a felügyeletük alá utalt népeknek, illetve területeken igazságot is szolgáltattak, legfontosabb feladatuk azonban az volt, hogy rendet tartsanak és a gazdasági vonatkozású ügyeket elintézzék, a zsidókra kivetett adót kezeljék, a koldusokra felügyeljenek, a vásári árukat és árakat ellenőrizzék. Polgármester. Városaink mai vezető tisztsége, a polgármesteri állás, a középkorban még csak két városban volt meg, Sopronban a XIV. század eleje, Pozsonyban pedig a XV. század közepe óta. Kezdetben kisebb hatáskörrel főleg a pénztár és a számadások ellenőrzésében vett részt, továbbá alkalmi feladatokat oldott meg. Nagyobb jelentőségre csak Sopronban emelkedett, ahol a XIV. század végén már a város élére került, rangban a bírót is megelőzte. A soproni fejlődés, amelyre valószínűleg a bécsi példa hatott, a XVI. és XVÍI. században nem talált követésre a magyar városokban. Pozsony példáját is csak a XVII. század vége felé követték a környező kisebb városok : Nagyszombat, Szakolca, Bazin, Modor és Szentgyörgy, amennyiben gazdasági ügykörrel megszervezték a polgármesteri állást. Városaink legnagyobb része ebben az időben el volt adósodva. A kamara, mint főhatóságuk, ezen a bajon úgy akart segíteni, hogy a városi gazdasági és a pénzügyek rendezésével külön tisztviselő, a polgármester foglalkozzék. A tisztújító közgyűlésekre kiküldött királyi biztosok azt az utasítást kapták, hogy ahol csak tehetik, szervezzék meg a polgármesteri állást. A városok eleinte hevesen ellenkeztek, valószínűleg attól tartottak, hogy a polgármesterek riem annyira városi, mint inkább kamarai hivatalnokok lesznek, s mint ilyenek fogják majd a városi gazdálkodást ellenőrizni. Amint azonban látták, hogy a polgármester is csak tőlük függő tisztviselő, egymásután engedtek, s a XVIII. század elején már Besztercebányán, Eperjesen, Kassán, Késmárkon és Lőcsén is polgármestereket választottak. Egyes városok azonban az egész rendi korszakon keresztül elzárkóztak az új hivatal bevezetése elől. Budán ezzel szemben, feltehetőleg bécsi hatásra, a visszafoglalás után azonnal polgármester került a város élére, bírót csak 1707-ben választottak, de Sopronhoz hasonlóan a város vezetője a polgármester maradt. Többi városunkban a XVI. és XVII. században a bírák mindenütt megtartották vezető állásukat, így Pesten is, ahol 1773-ban töltötték be először a polgármesteri tisztséget. 1 ) Közelebbi részleteket a polgármesteri hivatalról egyelőre nem tudunk. Ott, ahol a város élére került, választása és hatásköre megegyezett a bíróéval. Másutt is választották, valószínűleg nem élethossziglanra, hanem csak egykét esztendőre. Feladatát a tanács jelölte meg, működéséről előtte adott számot. x ) Sopronról 1. Házi Jenő : Sopron szabad királyi város története, Sopron, több kötetes oklevéltár 1921 óta. Pozsonyról Ortvay Tivadar : Pozsony város története, 4 kötet, Pozsony, 1892—1912. A polgármesterről Gárdonyi Albert: A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban. Városi Szemle, 1939.
