Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
jövedelemről nem mondhatott le, sem pedig híveit nem hagyhatta jutalmazatlanuj. A kényes kérdést úgy oldotta meg, hogy törvénybe foglaltatta a mindenkori fejedelemnek azt a jogát, »hogy ezen fiscalis-jószágból, az személyeknek érdemeket igen jól megvizsgálván, nem iure perpetuo, hanem méltó és illendő inseriptioval adhassanak. 1 ) Utódai azután, miként Bethlen tette elődeivel, éltek azzal a jogukkal, hogy a korábbi adományokat felülvizsgálják, s az érdemetleneket visszavonják. Ez természetesen a birtokjogi viszonyok zűrzavarát eredményezte s a rendeket teljesen kiszolgáltatta a fejedelmek kegyének, mert hiszen mindenki tarthatott tőle, hogy birtokától megfosztják, ha valamilyen kérdésben szembeszáll az uralkodó akaratával. Az erdélyi rendiség gyengeségének megítélésénél ezt a szempontot is figyelembe kell venni. 11. Rákóczi György Idejében. A kényes kérdés újabb rendezésére II. Rákóczi György vállalkozott»Midőn értenők híveinknek panaszolkodásokat és bántódásokat az fiscalis jószágoknak bizontalan száma és keresése miatt, hogy ezaránt is meghatároztatván és bizonyos számban vétetvén az fiscalis jószágok, minden panaszok lecsendesíttetnének«—1650-ben a fejedelmi tanács meghallgatásával megállapította, hogy melyek a fiscus kétségtelen (contraversia nélkül való) jószágai, a kétséges birtokok ügyét pedig a fejedelmi tanácson kívül az ország hites bíráinak és a fejedelmi tábla hites ülnökeinek a bevonásával döntötte el. A véglegesnek szánt rendezés eredményét azután kinyomtatta, hogy az egész ország megismerhesse. Eszerint a fiscalis-jószágok a következők voltak : Borosjenői uradalom 63 egész helységgel és 2 birtokrésszel. Dévai uradalom 53 egész helységgel és 4 birtokrésszel. Enyedi uradalom 4 egész helységgel. Fogarasi uradalom 61 egész helységgel. Görgényi uradalom 22 egész helységgel. Gyalui uradalom 14 egész helységgel. Gyulafejérvári uradalom 46 egész helységgel és 2 birtokrésszel. Huszti uradalom 13 egész helységgel. Karánsebesi és lugosi uradalom 26 egész helységgel. Kolosmonostori uradalom 5 egész helységgel és 1 birtokrésszel. Kővári uradalom 93 egész helységgel. Szamosújvári uradalom 60 egész helységgel és -4 birtokrésszel. Váradi uradalom 156 egész helységgel és 4 birtokrésszel. Verestorony 1 birtokrésszel. Zalatnai uradalom 14 egész helységgel. Továbbá még 29 egész helység és 13 birtokrész, összesen tehát 630 egész mezőváros és falu, valamint 19 olyan falu, amelynek csak egy része volt a kincstáré. 2 ) Rövidesen e rendezés után, 1653-ban az Approbatae Constitutiones című törvénykönyv is megörökítette a kincstári birtokokra nézve kialakult joggyakorlatot. Leszögezte, hogy e birtokok az ország tulajdonai, amelyeket a fejedelmek élveznek, de örök joggal el nem adományozhatnak. »Az ország !) U. o. 283. 1. 2 E. O. E. XI. k. 105—112. 1.
