Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
Thököly Imre harcai a postaszervezet működésében is nagy zavarokat okoztak. Ezeket a Paar család arra igyekezett felhasználni, hogy h.űbérjogát Magyarországra is érvényesítse. Már Eyrl Frigyes János főpostamestersége (1680—1690) alatt sikerült 1681-ben egy királyi rendeletet kieszközölnie, amelynek értelmében az összes magyarországi állomásokat megkapta. E rendelet végrehajtására azonban, egy újabb rendelet alapján, csak 1690-ben került sor, amikor az uralkodó gróf Paar Károly Józsefnek és öccsének, valamint fiúutódaiknak hűbérjogát a Magyarországon és a hozzá kapcsolt részeken levő összes állomásokra elismerte, A Paar-család hííb ér urasága. Időközben a török alól felszabadult területeken a Győr—SzékesfehérvárBuda és a Buda—Eszék vonalakon hadi postaállomások létesültek. Ezeknek polgárivá való átszervezése, nemkülönben Erdély postaügyének új alapokra fektetése, a Paar-család érdemei közé tartozik. Gróf Paar Károly József a magyar udvari örökös vezérpostamesteri (supremus aulae nostrae Hungaricae et generális ac haereditarius magister) címet viselte. Rövid idő alatt berendezte a Buda—Székesfehérvár, Buda— Eszék, Pozsony—Sopron, Sopron—Zágráb vonalakat, valamint Erdélyben Nagyszebenből kiindulva három járatot: Brassóig, Kolozsváron át Szilágysomlyóig és Déván át a temesi bánság felé. A Paar családot a hűbérjog értelmében megillették mindazok a jogok, amelyeket a postaigazgatás terén a magyar főpostamesterek és a magyar kamara gyakoroltak. Élvezte a postamestereknek a magánküldemények továbbításából és az utasszállításból származó jövedelmeit. A postaszemélyzetet azonban továbbra is a kincstár, a magyar és a szepesi kamarák fizették. Hűbérigazgatásának II. Rákóczi Ferenc felkelése vetett véget. A fejedelem, mint a közigazgatás többi ágában, a postaigazgatás terén is új szervezetet léptetett életbe. Ennek ismertetése azonban a magyar közigazgatás történetének következő fejezetébe tartozik. 1 ) *) A postaigazgatás XVI. és XVII. századi történetének e rövid összefoglalása Hennyey Vilmos alapvető fontosságú könyvén alapszik. (A magyar posta története. Bp. 1926.) Hennyey összefoglalta a korábbi —általa idézett — irodalomkutatásainak eredményeit, azonkívül maga is végzett levéltári kutatásokat. A magyar posta múltjának legfontosabb eseményeit könyve tartalmazza, a részletkérdéseket azonban monográfiák hivatottak tisztázni. Közigazgatástörténelmi irodalmunk hiányosságain panaszkodva, Hennyey könyvére mint dicséretre és követésre méltó kivételre kell rámutatnunk. Bár a közigazgatás minden ágában hasonló munkákra támaszkodhattunk volna. A korábbi irodalom fontosabb munkái: Csikvári (Wührl) Jákó: A közlekedési eszközök története. 2 k. Bp. 1882—83. Hüberth Károly : A postaintézet Magyarországon. Kőszeg, 1886. Acsádi Ignác : A magyar postaügy történetéhez. Nemzetgazdasági Szemle, 1887. Szádeczky Lajos: Áz első magyar postaszervezet a XVI. és XVII. században és az erdélyi posták a nemzeti fejedelmek korában. Bp. 1890. U. a.: A postaügy fejlődésének története, Bp. 1891. U. a.: Thököly Imre és a bujdosók postái. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1898. Munkás (Miavecz) László: A királyi magyar posta története 1528—1715. Bp. 1911. (A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében 1897-ben, 1898-ban, 1899-ben, 1900-ban, 1901-ben és 1903-ban megjelent cikkeinek összefoglalása.) Laukó Albert: Hírszolgálat a XVII. században. Századok, 1911. Némati Kálmán : Taxis-posta Magyarországon. Bp. 1917.
