Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
Iatának famiHáris jellegét bizonyítja, hogy hatalmaskodása miatt az uralkodó a körmöcbányaiak panaszára nem őt tette felelőssé, hanem urát, Thurzó Eleket, akinek ez a dolog főkamaragrófságába került. 1 ) A bérletrendszer megszűntével azután az alkamaragrófság magánjogi jellegét elveszítette, s kincstári, azaz állami hivatallá alakult át. Mária királynénak 1526-tól 1541-ig Dobraviczky János volt a körmöci alkamaragrófja, aki az országból többnyire távollévő főkamaragróf helyett intézte az ügyeket, s jó tisztviselőnek bizonyult. 2 ) Munkája bőven akadt, ez lehetett az oka, hogy a királyné az 1530-as években még egy második alkamaragrófot is kinevezett. 3 ) Ez a megoldás azonban nem bizonyult szerencsésnek. Költséges is volt, hatásköri összeütközésekre is vezetett. Az 1540-ben kiküldött királynéi bizottság úgy rendelkezett, hogy KörmÖcÖn csak egy alkamaragróf legyen, akit munkájában egy-két irnok támogasson 4 ) Az idős Dobraviczky azután 1541-ben lemondott, a következő évben Böheim Berthold követte példáját. Helyükre Himmelreich Boldizsár lépett, s amíg Mária a bányajavakat át nem adta, magmaradt állásában. Hogy munkáját megkönnyítse, I. Ferdinánd két tisztviselőt szándékozott rendelkezésére bocsátani: egy érceiosztót (minerarum distributor seu divisor) és egy kohófelügyelőt (gazarum inspector vei superintendens, Kammerhüttenreiter), akiknek az lett volna a feladatuk, hogy a bányászatot ellenőrizzék és a nemesércmonopólium kijátszását megakadályozzák. 5 ) Hogy I. Ferdinánd, amikor a bányakamarát 1548-ban átvette, az alkamaragrófi hivatal tekintetében hogyan rendelkezett, egyelőre nem tudjuk. Az is tisztázásra vár, hogy Himmelreich helyét mikor foglalta el Roll Farkas, aki közel 40 éven keresztül töltötte be ezt az állást. 6 ) Hosszú hivatalnoki szolgálata arra mutat, hogy jól megállta helyét. Nem kis mértékben az ő használhatóságának tulajdonítható, hogy a kincstár — megfelelő személy nem akadván — a főkamaragrófi hivatal betöltésével nem kísérletezett. Roll Farkasnak és XVI. századi utódjának vagy utódainak működését, illetve annak hivataltörténeti vonatkozásait még homály borítja. A körmöci alkamaragrófi hivatalra az a királyi utasítás vet némi fényt, amelyet Fleisch György 1607 május 1-én kapott. Fleisch ot 1606 november 9-én Mátyás főherceg nevezte ki, aki ebben az időben bátyja helyett a bányaigazgatást kezébe vette, az utasítás mégis az uralkodó nevében szólott, s valószínűleg az alsóausztriai kamara tervezete alapján az udvari kamara állította ki. Az utasítás Fleischot alkamaragrófnak (Unterkammergraf) és pénztárnoknak (Einnehmer) nevezi. Hogy ez a kettős cím mikor alakult ki, nem tudjuk, a hivatal feladatát mindenesetre jól kifejezi. E feladat egyik része ugyanis az igazgatás, azaz irányítás és ellenőrzés volt, a másik pedig a jövedelmek pénztári kezelése. A kamarai pénzügyigazgatás további feladatait, a pénztári kezelés ellenőrzését és az alárendelt hivatalnokok elszámoltatását már külön tisztviselő végezte, az alkamaragróf-pénztárnok mellé rendelt ellenőr-számvevő. Az igazgatási és pénztárnoki feladatoknak ez az összekapcsolása, miként látni fogjuk, Selmecen és Besztercebányán is megállapítx ) Pech i. m. I. k. 104. 1. 2 ) U. o. 127. 1. s ) Dobraviczky mellett Böheim Berthold és Himmelreich Boldizsár nevével találkozunk. Krizskó i. m. 62. 1. *) Pech i. m. I. k. 182. 1. 6 ) Schmidt i. m. I. k. 149—153. 1. 6 ) Krizskó szerint 1553. és 1589. között. I. m. 63. 1.
