Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Előszó

Előszó. A Magyar Országos Levéltár tudományos feladatai közé sorolja a hatóságés hivataltörténet módszeres müvelését, ami a levéltári munka sajátos természetéből következik. A levéltárnok ugyanis, aki az elmúlt idők közigazgatási és bírósági szerveinek iratait rendezi és a tudományos kutatás céljaira hozzáférhetővé teszi, rendszerező tevékenységéből kifolyólag alapvető ismereteket szerez az állam végrehajtó és bírói hatalmát gyakorló szervek életének egész folyamatáról. Olyan ismeretek ezek, amilyeneket a levéltárnoki karon kívül álló kutató még hosszú évek fáradságos munkájával is alig sajátíthat el, mert a kutatás szabadsága ellenére is csak nehezen fejlődhetik ki közte és a nagytömegű forrásanyag között az a szoros szellemi kapcsolat, mely a hivatásos levéltárnokot a gondjaira bízott levéltári állagokkal való állandó foglalkozásánál fogva egybefüzi. De egyéb meggondolások is arra késztetik az Országos Levéltárat, hogy tudományos programjának keretén belül foglalkozzék az államigazgatási és a bírósági szervek történetének müvelésével. Ugyanis a modern kutatás módszerességéből következik, hogy a kutató a témájához szükséges forrásanyag gyakori hiányait csak akkor tudja kellőképen betölteni, ha ismeri és tudományosan mérlegeli a korábbi századok állami organizmusának működését, az előadók vagy bírák közszolgálatát, az ügyek vagy perek tárgyalása során tapasztalható, sokszor változó felfogását. E szempontból a hazai szakirodalom vajmi kevéssé nyújt áttekintő tájékoztatást a kutatónak. A szakmunkák legtöbbje alkotmánytörténeti szempontból vizsgálja a rendi állam közigazgatási és bírósági szerveit, anélkül, hogy a kutatónak olyannyira fontos belső ügyvitel vagy eljárás módszeres ismertetésével foglalkoznék. Ez a hiány egyébként nemcsak a hazai, hanem a külföldi közigazgatási irodalomban is általában tapasztalható. E régen érzett hiány pótlására az Országos Levéltár — mely írásos történeti forrásaink legjavát, többek közt az egykori kormányszékek és a legfőbb bírósági szervek nagy levéltárait őrzi — egy kiadványsorozatot szándékozik sajtó alá rendezni, melynek egyes köteteiben elsősorban a rendi állam organizmusának teljes életműködését igyekszik megeleveníteni. A kötetek célja tehát, hogy kritikai alapon tárgyalják a végrehajtó és bírói hatalom fórumainak ügyvitelét és eljárási módszereit, a referátumok beosztását és időnkénti átalakulását, az előadóknak és bíráknak az ügyvitel vagy eljárás során tapasztalható felfogását, kézirataiknak a történeti segédtudományok alap fán megállapítható safátos értékét, a fontosabb szerepet betöltő funkcionáriusok és bírák közszolgálatának alakulását. Mindezen szempontokon kívül, melyek a hivatali ügyvitel vagy a bírói elfárás belső történetének megelevenítésére irányulnak, e kiadványok kiterjednek majd a közigazgatási és bírói fórumok alkotmányos szerepének és működésük országos vagy partikuláris hatásának beható ismertetésére is. Figye-