C. Tóth Nórbert - Lakatos Bálint: Zsigmondkori Oklevéltár XV. (1428) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 61. (Budapest, 2022)

1428

54

1428. január 1. —január 2.

ei Mewesyn

3 de

Frona, cuius

pecunie

plenipotentem

fecit

discretum lacobum Hecht

postulandi,

exigendi, committandi etc.

ac

si predictus Nicolaus propria astaret in persona.

Bejegyzés a bártfai városi könyvből. Bártfa város It.

77.

(DF

250507.)

fol.

41b., 3. bejegyzés.

1 Arab

számmal. 2 A szóban előforduló kis „e” betűvel álló „o” betűt „ö” betűnek írtuk át. 3 Előtte kihúzva: Mewes

que.

* Jan.

1.

Bártfa város 1428. évi kiadásai. - Iványi: Bártfa 33/188. sz. - A jegyzék pontosabb keltezése: dec.

22.

Lásd 1363.

5 (Jan.

1.

u.)1 Zs. levele Vitold

litván

nagyfejedelemhez. Előző Vitoldhoz küldött (jan. 1-jei) levelét (1) követően Csehországból érkező híveitől értesült az ottani husziták között terjedő híresztelésről, hogy egyrészt Vitold

és

IL

Ulászló

lengyel király leveleket küldtek nekik a fogságba vetett Korybut

Zsigmond litván

herceg szabadon engedése érdekében, másrészt úgy döntöttek, hogy hadsereget küldenek Sziléziába. E híreszteléseknek ugyan ő maga nem ad hitelt, de azért kéri, hogy Vitold

biztosítsa

arról, hogy ezek valóban hamisak. A további dolgokat, amelyeket Zs. Vitolddal tudatni kíván, a nevében (Lçczycki)

Péter

fogja elmondani, szavainak adjon hitelt. - Archiv

f.

őst. Gesch. 45. (1871) 517. (Keltezetlen másolat, Liber

cancellariae Stanislai

Ciolek, fol.

93a-b.)

- Palackÿ:

Urkundliche

Beiträge I.

583.

(Uo.) - Altmann IL

7012. sz. (Uo., mindkettő

alapján.) - Mon. Pol.

VI.

788., reg.,

a

jan. 1-jei tétellel

összevonva, a

követ

nevének azonosításával. (Uo.) - Mon.

Pol.

XL 180/1550. sz., reg. (Uo., előbbiek alapján.)

1 Zs.

jan. 1-jei levelénél

(1)

nem

sokkal későbbi, mivel mindkettőt ugyanazzal a követtel küldte el, de mindenképpen Vitold

1428.

jan. 25-i válaszlevele (94) előtti.

6 Jan.

2.

(in Kowinio, 2. die

circumcis.)

Zs. (Borhi) Benedek (fehérvári kanonok) hűséges szolgálataiért quandam possessionem

habitatoribus

destitutam Noe vocatam

in

comitatu

Albensi sitam, aput

quorundam

manus tamquam iurium suorum regalium celatores sub taciturnitatis silentio, ut dictum fuisset, habitam, ad manus suas regias devolutam, simulcum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis et signanter curia lapidea in facie eiusdem constructa, a mondott Benedeknek meg általa carnalis

testvéreinek:

Miklósnak, Györgynek és Mihálynak, továbbá patruelis

testvérének,

Sebestyén fiának: Lőrincnek, valamint sororius-ának, Zatha-i Nagy Balázsnak meg azok örököseinek és utódainak adományozza újadomány címén örök joggal és visszavonhatatlan birtoklásra, salvo

iure

alieno.

Tartalmilag átírta Bátori István országbíró 1435. dec.

4-i

oklevelében, amely szerint sub

secreto suo sigillo kelt

az oklevél, ezt 1) a fehérvári keresztesek konventje 1435. dec.

31-én

(DL 640. - NRA 602-23.) és 2) Zs. 1436. márc. 8-i oklevelében (DL 641. - Uo. 605-22.) írta át. - Zs. oklevelének nagy részét idézi Kertész: A székesfehérvári káptalan birtokai 182. 267. jegyzet.