C. Tóth Nórbert - Lakatos Bálint: Zsigmondkori Oklevéltár XV. (1428) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 61. (Budapest, 2022)
1428
208 1428. április 28. din Apóidul de Sus]) - Doc. Rom. Hist. D, I. 262., az előbbi kiad, alapján, román fordításban is. (Uo.) 484 Apr. 28. Lőcse város tanácsa, a tizenegy szepesi város hatósága és 50 lőcsei választott polgár egyfelől a Rokkelfinger István és társai, másfelől Konrad im Werd lőcsei polgárok között folyó perben ítéletet hoznak, amelyet Késmárk város tanácsa is jóváhagy. - Wenzel: Neveze tes per 26. (Tartalmi átírás Buda város 1429. ápr. 19-i oklevelében. Kassa város lt., Collectio Schwartzenbachiana 165. - DF 270205.) - BTOE III. 944. sz. (140. oldal; Uo.) 485 Ápr. 28. Zsolna város tanácsa emlékezetül adja, hogy megjelent előttük Johan von Lünen egyfelől, másfelől Caspar Strigner zsolnai polgár, majd elmondták, hogy megegyeztek egymással: Caspar, miként arról ő már a tanácsot korábban tájékoztatta, 326 magyar aranyforinttal maradt adósa Johannák, akinek ezért Caspar saját örökségét és minden jószágát elzálogosította, megígérve, hogy házát is tehermentesíti, majd pedig azt is Johannák adja tovább zálogjogon. Caspar 16 aranyforintot fog adósságából kifizetni Szaniszló-napon (máj. 7.), 50 aranyforintot uff mittvasteQ) (márc. 10.), úgyszintén 50 aranyforintot Keresztelő Szent János születése ünnepén (jún. 24.), majd pedig a meghirdetett boroszlói sokadalmak napján tovább 50-50 aranyforintot egészen addig, míg a teljes adósságot nem törleszti. Amennyiben Caspar elmaradna a fizetéssel teljesen vagy akár csak egy napon is, abban az esetben Johan a mondott Caspar örökségét és jószágait használatba veheti Zsolna város jogait szem előtt tartva, amelyen kívül Caspar Striner akaratát követve más jogot nem vehetnek figyelembe a jelen ügyben. - Chaloupeckÿ 98-99/29., teljes szöveggel és 205/29. sz., latin reg. (Zsolna város tanácsa, Városi jegyzőkönyv, föl. 79r - DF 266966. [313. fénykép].) - Piirainen: Das Stadtrechtsbuch von Sillein 169. (Uo.) * Ápr. 28. Róma. Péter fia: Dénes Csanádi egyházmegyei presbiter kérvénye. - Juhász: Csanádi püspökség 1/4. 136. - A kérvény helyes kelte: ápr. 25. Lásd 464. 486 Ápr. 28. Keve. Piero Guicciardini Zs. udvarában tartózkodó firenzei követ olasz nyelvű jelentése Firenzéhez. Legutóbb ápr. 22-én írt jelentést nekik, amelyet a velencei követre (Marco Dandolóra) bízott, hogy a saját leveleivel továbbítsa, illetve Velencéből továbbíttassa, a követnek pedig azt tanácsolták, hogy Zs. akarata szerint utazzon Garára (a Ghara). Zs. tegnapig (ápr. 27.) maradt ezen a földön, hogy a táborába minél többen gyűljenek össze a Galambóc elleni hadjáratra. Zs. azt mondta, hogy remélhetőleg húszezer embert gyűjtött össze (disse sperava havere fecho XX mila huomini), és nagyon bízik terve megvalósításában néhány napon belül, majd Galambóc után útra kel Itáliába nagyszámú haddal, magyarokkal és németekkel (con gran giente d ’Ungheri e Tedeschi). Piero szerint Zs. láthatólag biztos a dolgában, és mindenki meg is van győződve erről, és hogy Zs. távozásakor az ország biztonsága miatt az itteni dolgokat rendben akarja itthagyni. A milánói herceg követei is állandóan ösztökélik az (Itáliába való) indulásra, és Brunoro della Scala is itt van néhány napja, aki szintén minden módon igyekszik sürgetni e herceg érdekében, figyelmeztetve Zs.-ot, hogy itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy Itália részein helyreállítsa méltóságát, felemlegetve Zs. sok sérelmét a velenceiek részéről. Mindazonáltal Zs. a firenzei követség, illetve Piero irányában is nagy kedvességgel és elfogadással viseltetik, és leginkább azt kívánja, hogy Firenze váljon ki a velencei ligából, és tisztes, hosszú és biztos békét ígér számukra. Piero erre mindig úgy válaszol, ahogy instrukciójában szerepel. Tegnap (ápr. 27.) reggel, mielőtt elindult volna, Filippo del Bene beszélt Zs.-dal az ügyeiről, és ezt követően Zs. magához hívatta a kalocsai érseket, Brunoro della Scalát, valamint a milánói herceg követeit, és amit elmondott előttük, azt Fi-
