C. Tóth Nórbert - Lakatos Bálint: Zsigmondkori Oklevéltár XV. (1428) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 61. (Budapest, 2022)

A felhasznált levéltári források

A FELHASZNÁLT LEVÉLTÁRI FORRÁSOK Ez a betűrendes jegyzék tájékoztat arról, hogy a kötet mely levéltárak mely fond­­jaiból, állagaiból közöl kivonatokat és regesztákat. Forrásaink döntő része fényké­pen vagy eredetiben állt rendelkezésre, töredék részét csak a szakirodalom közli, de az utóbbiak jelenlegi őrzőhelye ismert. A jegyzék szerkezetileg nem analitikus, tehát nem a jelenlegi őrzőintézmények rendjében, és nem azon belül, az alatt felso­rolva közli a kutatott fondokat, állagokat, sorozatokat vagy gyűjteményeket, hanem a kivonatok vagy regeszták végén található formában, egyszerű betűrendben közli a levéltári hivatkozásokat a megfelelő keresztutalásokkal. A tételek végén zárójel­ben a bennfoglaló nagyobb levéltári egység vagy a jelenlegi őrzőhely, intézmény rövidítése áll (a bennfoglaló levéltári egység külön tételként is szerepel, és az őrző­hely ennél van feltüntetve). A felsorolásba nem vettük fel azokat a levéltári egységeket, amelyeknek egyes darabjait kötetünk a nemzetközi szakirodalom alapján tartalmazza ugyan, de azok mai helyzetének közelebbi meghatározása nem volt megoldható annak ellenére, hogy a regeszták közük a forrásuk által megjelölt adatokat. (Ezekben az esetekben a szakirodalom által közölt adatokat csak a regeszták végén, a hivatkozás után tüntettük fel zárójelben.) Az elmúlt évszázad folyamán a közép-európai térségben a levéltári anyag moz­gása és pusztulása, a meglévő anyag újrarendezése igen jelentős volt. Intézmények szűntek meg és alakultak át, levéltártestek hullottak szét, kerültek egyik helyről, egyik országból a másikba; levéltári egységeket, őrző intézményeket neveztek át. Mindezek következtében a szakirodalom által ismert és idézett levéltárak és ki­sebb levéltári egységek nemegyszer új néven, új jelzetteljelennek meg. A jegyzék tehát a régi és az új nevek, továbbá a levéltári egységek közötti eligazodást azzal kívánja elősegíteni, hogy minden egykor önálló levéltár vagy nagyobb levéltári egység nevét közli. Az őrző intézmények a hivatalos nyelvű megnevezéssel, illetve többségük an­nak rövidítésével, a levéltári egységek viszont a magyar szakirodalomban használt alakjukban szerepelnek. A latin és német elnevezéseket változatlanul hagytuk. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára állományából kikerült levéltá­ri egységek - jelenlegi őrzőhelyük megjelölésével - régi elnevezésüket tartották meg. Az „Oklevelek” nevű alsorozatokat külön nem mutatóztuk, ez csak bennfog­laló levéltári egységnél szerepel. Az őrzőhely megállapításánál, hibái és követke­zetlenségei ellenére a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára DL-DF-adat­­bázisára támaszkodtunk. A kéziratot 2022-ben zártuk le; az őrző intézménynél ezután történt változásokat nem tudtuk keresztülvezetni. A rövidítések feloldását a Könyvészeti források és rövidítések jegyzéke tartal­mazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom