Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
1375. június 29.–július 9. 91 ner fiúsarj nélküli halála következtében a király javára lefoglalt felét minden kártétel és adóztatás nélkül tüstént adja vissza Sumrakus fiainak. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1375. július 14-i jelentésébe (152. sz.), Török Bertalan gyűjteménye (DF 244530). Közlés: Ub II. 436–437. — DocRomHist C, XIV. 563–564 (román fordításban is). Regeszta: Turul 12/1894. 70 (Kis B.). — Korrespondenzblatt 17/1894. 30 (6. sz., Müller, G. E.). — TTár 1907. 110–111 (Magyari K.). — DocVal 258–259. 149. 1375. június 29. (in Cybinio, in Petri et Pauli ap.) [I.] Lajos király az erdélyi fehérvári (AlbTr) egyház káptalanának. Somorakus fiai: László és János, valamint nővéreik érdekében István erdélyi vajdához és helyetteseihez intézett mellékelt levelét (148. sz.) alkalmas embere útján kézbesítse, és a címzettek válaszáról tegyen neki jelentést. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1375. július 14-i jelentésébe (152. sz.), Török Bertalan gyűjteménye (DF 244530). Közlés: Ub II. 436. — DocRomHist C, XIV. 564 (román fordításban is). Regeszta: Korrespondenzblatt 17/1894. 30 (5. sz., Müller, G. E.). — TTár 1907. 110 (Magyari K.). 150. 1375. július 1. (in Zazhalm, III. d. Petri et Pauli ap.) [I.] Lajos király a Lelez-i konventhez. Vezessék be [ Stoyan (d) ] Ioan -t Crich falu kenézségébe . ( * H. G.) Eredeti, csersavval kezelt papíron, zárlatán felségpecsét nyomával, a leleszi konvent hiteleshelyi lt-ban, Statutoriae, litt. S, nr. 218 (DF 212354). A részben olvashatatlanná vált szöveg a mellékelt újkori másolat alapján egészíthető ki. Közlés: DocVal 259 – 260 . — DocRomHist C, XIV. 564 – 566 (román fordításban is) . 151. 1375. július 9. (f. II. a. Margarethe virg.) A Warad-i káptalan bizonyítja, hogy [ I . ] Lajos király 1375. február 17 -i parancsára (127 . sz.) János fia: László királyi ember, Lő rinc karbeli pap (presbiter) káptalani tanúbizonyság jelenlétében, j úlius 2 -án (f. II. p. reg. Lad.) [Warsolch -i] Vak (Cecus) Miklós Warsolch és Zanoch nevű birto kát, megbízott jának útmutatása szerint a következőképpen határolta körül: Primo a parte possessionis Baldum vocate in quadam silva inter arbores tilie, i uxta unam viam sub arbore kercii (!) unam metam erexissent. Hinc versus partem orientalem pergendo p er arbores fagii (!) gradiendo ad unum monticulum asscendendo, iuxta unam viam Sahtusuth dictam duas metas veteres reperiendo, quarum unam a parte possessionis Warsolch vocate renovassent. Abhinc paulisper pergendo in latere cuiusdam monticuli Byrch dicti unam metam veterem reperissent, iuxta quam secundum iuramentalem depositionem dicti Nicolai aliam novam erexissent. Hinc ad cacumen cuiusdam montis Warchery dicti asscendendo et ad declivium eiusdem vergendo, a parte possessionis Zanoch vocate in proclivitate ipsius montis unam metam erexissent. Abhinc descendentes ad possessionem Zanoch vocatam habitatoribus destitutam deveniendo, iuxta unam viam publicam duas metas veteres repe rissent, quarum unam renovassent, in qua quidem meta unum lapidem quadra ngularem e ximium comperissent. Demum declive procedentes ad unum rivulum devenissent et ab ipso rivulo quantum ad ictum unius sagitte in superiori parte dicti rivuli unam metam ere xissent, ipsumque rivulum pro signo metali deputassent. Abhinc ad extre mitatem ipsius rivuli pergentes cisa citra (!) duarum viarum unam metam erexissent, quarum quidem via rum una tendit, ut astruitur, versus possessionem Reche vocatam, reliqua vero versus possessionem Zilag vocatam . Hinc ipsum rivulum transsiliendo ad flu vium Koruska dictum
