Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
372 1388. december 8.–1388. ján, a jobb szélen, XV. századi kezek írásával: Ut in libertatibus pristinis conservari, regis Sigismundi. Promissio regis Sigismundi de conservatione (?) in libertatibus antiquis. Eredeti, hártyán, hátlapján felségpecsét töredékeivel, Kolozsvár v lt, Privilegia, fasc. P, nr. 50 (DF 281125). Közlés: Ub II. 632. Regeszta: ZsOkl I. 809. sz. 986. 1388. december 8. (Bude, in Concept. Virg.) Zsigmond király zálogba adja Zudor Péter volt bánnak Boldokw királyi várat Wysol, Zerench falvakkal és más tartozékokkal (Wyuar vm). — A szöveg élén, jobb felől és a pecsét alatt: Relatio domini Ladislai woyuode Transsiluani. (*H. G.) Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett felségpecsét nyomával, DL 7454/1. Regeszta: ZsOkl I. 822. sz. *1388. december 15. Zsigmond király átíró privilégiuma (Ub II. 633–634; ZsOkl I. 827. sz.) valójában 1389. január 15-én kelt (998. sz.). 987. 1388. (in Apahida, f. IV. p. [...]) Pata-i Imre fia: János és Totháza-i Tamás fia: Benedek, Kolos vármegye szolgabírái bizonyítják, hogy Dezmer-i Mikola testvére (germanus): László előttük tiltakozott az ellen, hogy bizonyos Zobok-i jobbágya: Pál fia: Demeter, aki ellen ítélet született, a bírság megfizetése nélkül Bebek György magister Petri nevű birtokára szökött. Kérésére egyikük: Imre fia: János kiszállt Petri faluba, ahol László a jobbágya ügyében ítéletet kért, amit az ottani hospesek megtagadtak arra hivatkozva, hogy uruk: Bebek György abban a kiváltságban részesítette őket, hogy ha bármilyen rendű-rangú ember menne hozzájuk, azt senkinek sem kötelesek kiadni (talem libertatem ipsis concessisset, quod cuiuscunque conditionis homines in possessionem suam annotatam advenirent, nullum ex<tra>dare deberent et tenerentur). (K. A.) XVIII. századi egyszerű másolat, DL 36946, fol. 15 r–v . A keltezés egy része hiányzik a másolatból. 988. 1388. [Kolozsv ár város tanácsa ] Finck Johannt leánya részéről hitszegőnek (per iurus) nyilvánítja, a kinek esküje és tanúbizonysága nem fogadható el. (K. A.) Bejegyzés Kolozsvár város 1380. március 15-én elkezdett (vö. 525. sz.) városkönyvében, DL 42145, pag. 1 v. 989. [1388.?] [Kolozsv ár város tanácsa ] hitszegőnek (periurus) nyilvánítja Messer schmidt (Cultellifaber) Josephet. (K. A.) Bejegyzés Kolozsvár város 1380. március 15-én elkezdett (vö. 525. sz.) városkönyvében, DL 42145, pag. 1 v. Keltezése azon alapszik, hogy ugyanaz a kéz írta, mint az előző bejegyzést. 990. [1388.?] [Kolozsv ár város tanácsa ] h itszegőnek nyilvánítja a saját pecsétjét és levelét megtagadó Ruker Thomast. (K. A.) Bejegyzés Kolozsvár város 1380. március 15-én elkezdett (vö. 525. sz.) városkönyvében, DL 42145, pag. 1 v. Keltezése azon alapszik, hogy ugyanaz a kéz írta, mint az előző bejegyzést. 991. 1388. A nagyenyedi (de Enyed maiori) esküdtek bizonyítják, hogy István frater, a Fehérvár területén (in territorio Albensi) fekvő Szt. Anna és Szt. Erzsébet-kolostor perjele
