Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)

OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)

1388. május 24.–június 4. 363 sz.)]. Többszöri halasztás után, az április 20-i (f. II. a. Georgii mart.) tárgyaláson Anna asszony ügyvédje: Rakus-i (!) Kylian fia: Balázs arra kért feleletet az erdélyi káptalan ügyvédvalló oklevelével a feleségét képviselő Benenyk-i Lászlótól, hogy Lucia asszony milyen jogcímen és milyen oklevelek alapján tartja kezében nagybátyjának (patruelis): Michael fia: néhai Michael-nak a részeit Vingardth, Byrbow, Hemnychfalua, Spring, Drasow, Benchench, Wereseghaz, Rengenkyrh, Gergerfalua, Kuth és Demeterpataka birtokokban. A következő tárgyaláson Benenyk-i László erre azt válaszolta, hogy e jószágok feleségére első férjétől néhai Kelnek-i Michaeltől született elhunyt leánykájának: Annának a végrendelete alapján szálltak reá a természetes jog, vétel és öröklés útján (tam iure nature quam etiam titulo emptionis et successorio). Ekkor az ítélethozatalt május 15-re (ad f. VI. a. Penth.) halasztotta, amikor is ülnökeinek, a káptalan kanonokjainak tanácsából érvénytelennek nyilvánította Annának anyja javára tett végrendeletét. Azok a birtokrészek ugyanis Kelnek-i Daniel fia: néhai Michaelé voltak, aki egyaránt nagyapja volt Michael fia: Michael leánykájának: néhai Annának és néhai Kelnek-i Ladislaus leányának: Annának, következésképpen az elhunyt Michael birtokai, melyekben örökérvényű osztály nem volt, hanem csak időleges megosztás, mindkettőjüket egyenlő joggal illetik a természetes jog és az örökjog szerint (iure nature et succesorio). Néhai Michael leánykája: Anna tehát a Kelnek-i Daniel fia: Michael jószágaiból reászállott részekből jogszerűen nem végrendelkezhetett saját anyja javára, és Ladislaus leányának: Annának a kárára. Ennek megfelelően a vitatott birtokokat bírósága utóbbinak ítéli azzal a megszorítással, hogy ha Michael fia: Michael és özvegye: Lucia a mondott birtokokon saját költségén új épületeket emelt, szőlőket vagy bármi más örökséget vásárolt volna, ezeket, illetve fogott bírák útján megállapított becsértéküket Anna asszony köteles minden huzavona nélkül Luciának kiadni, mert ezek jogszerűen szálltak leányára: néhai Annára, és ezekről ő joggal végrendelkezhetett anyja javára. Ilyennek tekintendő a Vingardth-on telepített tizenkét hold szőlő és más vásárolt szőlőrészek, örökségek. Minthogy ezzel az ítélettel nem volt elégedett mind a két fél, kérésük nyomán az ügyet a főpapok, mint az ország egyházi bírái elé terjeszti felülbírálás végett, július 1-jét (ad oct. Nat. Ioh. Bapt.) jelölve meg terminusnak a felek számára. Belefoglalva Zsigmond király 1388. augusztus 5-i ítéletlevelébe (978. sz.), DL 7396. A leírás szerint pátens alakban volt kiállítva. Közlés: Ub II. 623–626. Regeszta: CDHung XI. 477. — ZsOkl I. 552. sz. — Bónis: Szentszéki regeszták 1511. sz. 965. 1388. május 24. (Thorde, in Trinitatis) János erdélyi alvajda bizonyítja, hogy Székesfehérvári (de Alba Regali) Máté úgy egyezett ki Mikola testvérével (germanus): Lászlóval, aki 400 arany Ft-on a kezese (fideiussor) volt Tamás fiának: Dénesnek (m), hogy László 32 garasával számított 50 Ft-ot fizet Máténak. (K. A.) Ái Mária Terézia 1750. október 6-i oklevelében, DL 36944, nr. 7. — XIX. századi másolata Kemény József kéziratos okmánytárában (DiplSuppl II. 241). Kemény megjegyzése szerint az oklevél eredetije a Kemény cs ltban volt meg. 966. [1388]. június 4. vagy [1389]. június 24. (Gyue [!], in oct. Corp. Chr.) László erdélyi vajda és Zolnuk-i ispán megparancsolja az erdélyi részeken tartózkodó familiarisai-