Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)

OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)

1388. február 19.–február 18. 359 szöri halasztás után Bubek Imre országbíró 1377. [ɔ: 1387.] december 7-ét (oct. Andree ap.) tűzte ki végső határnapul. Ekkor azonban Mihály püspök és Konya bán fia: Miklós már nem volt az élők sorában. Ezen a terminuson Imre comestől engedélyt nyerve az egyezkedésre, egyrészről Mihály fia: Simon fia: Rado fia: Miklós és fia: Mihály, Liberche-i Mihály fia: Tompus (d) Tamás fiai: János és Falkus, továbbá e János fia: Miklós és Falkus fia: Simon felperesek – ügyvédvalló oklevél nélkül a kiskorú Falkus fia: Miklós és János fia: Mihály nevében is –, másrészről pedig a nevezett idősebb Mihály testvérének: Falkusnak (!) a fia: néhai Tamás vajda fia: néhai Konya bán fiai: Frank és Simon alperesek – a nevezett Frank magister ügyvédvalló oklevél nélkül a kiskorú fia: László nevében is – az alábbi birtokcserére léptek. A felperesek az erdélyi részekben fekvő Teke, H[erked], Penthwk, Ida, Ludweg, Bani, Aknay és a Zolnok vármegyei Thekerew és Fokorow birtokot átengedték az alpereseknek, akik viszont az erdélyrészi Kenthelek, Orozfalu, Sofalu, Arokalya, továbbá Zalothna birtokot, Negrad vármegyében néhai Lewstach fia: János szerzett birtokrészét Valth-on, Eghazasliberche-i ősi birtokrészeiket, Alsowliberche, Felsewparowcha birtokot, Demeter fia: János Parowcha nevű birtokát, Hartyan (?) birtokot adták cserébe a felpereseknek. Minthogy az országbíró kiküldöttei a Vac-i és az erdélyi fehérvári (AlbTr) káptalan tanúbizonyságainak a jelenlétében az iktatást elvégezték, a birtokokat a felek örök tulajdonának nyilvánítja. Tartalmi ái Zsigmond király 1428. július 6-i oklevelében, DL 30294. A leírás szerint privilegiális alakban volt kiállítva. A perben hozott ítélet évét Bebek Imre országbírói tisztségviselésének (1386–1392) és a keretoklevél keltezésének figyelembevételével javítottuk 1377-ről 1387-re. Közlés: Ub IV. 361–363. Regeszta: ZsOkl I. 439a. sz. 955. 1388. február 19. (XI. Kal. Martii, an. I.) Zsigmond király, felesége: Mária, továbbá a főpapok és a bárók beleegyezésével, Told-i Miklós magister lovagnak a fiai: György és János nevében is előadott kérésére megerősítve átírja saját, kisebbik pecsétjével megerősített 1387. április 19-i pátens oklevelét (899. sz.) Daroch birtok (Zathmar vm) adományozásáról és a Warad-i káptalan 1387. május 17-i zárt formában kiállított jelentését a megadományozottaknak a birtokba történt bevezetéséről (904. sz.). — Az oklevél János esztergomi (Strigoniensis) érsek, örökös ispán, királyi és királynői kancellár keze által kelt. — Méltóságsor: Bálint, a római Szt. Szabina-egyház bíboros papja és a pécsi (Quinqueecclesiensis) püspökség kormányzója, János esztergomi, Lajos kalocsai (Colocensis), Péter zárai (Jadrensis), Ugulin Spalato-i érsek, a Ragusa-i szék betöltetlen; János Varad-i, Imre erdélyi, Cykow István egri (Agriensis), János Zagrab-i, János választott boszniai (Boznensis), János győri (Jauriensis), Demeter választott Vesprim-i, János szerémi (Syrimiensis), Péter Vach-i, János Chanad-i püspök, Gergely választott nyitrai (Nitriensis) püspök, a traui (Traguriensis) szék betöltetlen, Pál knini (Tininiensis), Mihály Scardona-i, János Nona-i, Máté sebenicói (Sibinicensis), Miklós Korbauia-i, János zenggi (Seniensis) püspök; István nádor és a kunok bírája, László erdélyi vajda, Bubek Imre comes országbíró, Zambo Miklós tárnokmester, Lossonch-i László egész Szlavónia, Tamás fia: Dénes Dalmácia és Horvátország, Gara-i Miklós Machov bánja, Ilsua-i Lewstasius ajtónálló-, Chutnuk-i György étekfogó-, Peryn-i Miklós pohárnok-, István nádor lovász- 1388. február 19.