Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)

OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)

342 1387. március 31.–április 14. 893. [1387. március 31.–június 4. között] (in Schenk) Senk szék közössége (universitas) Zsigmond magyar királyhoz és brandenburgi őrgrófhoz. Kérik, hogy a jelen oklevelüket bemutató Tylmes comest hagyja meg az örökjogon reá szállott rukkori (in villa Ruackerei) jószágrészében, mert ő hathatós védelmezője az erdélyi határoknak (idem firma et fidelis custodia in hac fine terre Transsilvane existit). (K. A.) Ái Mátyás király 1486. december 4-i oklevelében, Szász Nemzeti Lt, Urk. II/439 (DF 245083), II/452 (DF 245096) és II/453 (DF 245097). Keltezését az indokolja, hogy Zsigmondot 1387. március 31-én koronázták magyar királlyá, és ezzel párhuzamosan csak 1387–1402 között viselte (önmagában) a Brandenburg őrgófja címet; Tylmes comes pedig feltehetően azonos azzal a Tilmann comes-szel, aki 1387. június 4-én mutatott be oklevelet az uralkodó előtt (907. sz.). Közlés: Ub II. 609. Regeszta: ZsOkl I. 2. sz. 894. [1387. március 31.–1392. március között] Zsigmond király Myhalczfolwa-i Bako leányát: Annát fiúsítja és örökössé teszi apja összes birtokában. Tartalmi említés Szobi Bertalan alvajda 1393. május 10-i oklevelében, Bánffy cs nemzetségi lt (DF 260695). A leírás szerint pátens alakban volt kiállítva. Közlés: BánfOkl I. 446. 895. [138]7. április 6. (in Sancto sab.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Almakerek-i Geges fia: János fia: Péter – János erdélyi alvajda kiküldöttje: Pál fia: Péter és Mihály karbeli klerikus káptalani tanúbizonyság, továbbá Bethlen-i János fia: [Gergely], Sombor-i Mihály, Thathe-i Márton fiai: István és Péter, [...] fia: László, valamint Drag-i Jakab fiai: [Miklós, János?] és Péter jelenlétében – elhunyt testvére: Geges fia: János fia: László ezüst tálait, kanalait, korsóit, poharait, hét pár fegyverét (scutellas, coclearea, viteos, piccaria unia, septem paria armorum), annak az egynek kivételével, melyet testvére magával hordott, szekerét, lovait, nagy és kisebb állatait mind az özvegy tulajdonában hagyta, aki ennek viszonzásaként hitbére és jegyajándéka megfizetését elengedte Almakerek-i Péternek. Eredeti, töredék hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 37195. Az oklevél első negyedrésze, az évi dátum legnagyobb részével együtt leszakadt. A keltezés azzal indokolható, hogy Gegös fia: János fiát: Lászlót 1386. január 15-én említik utoljára az élők sorában (Engel: Genealógia, Becsegergely nem, 2. tábla: Apafi; vö. 857. sz.). Drági Jakab fiainak nevét az 1377. május 9-i oklevélből (284. sz.) pótoltuk. 896. 1387. április 14. (Bude, VIII. d. Pasche) Zsigmond király az [I.] Lajos királynak, majd pedig Erzsébet királynénak és neki magának tett szolgálataikért, a főpapok és bárók tanácsából is, új adomány címén örökjogon Karul-i Marhard fiának: Lászlónak és testvérének (fr. c): Andrásnak adja Nyr-i (d) Mihály és Benedek, illetve Chan-i Miklós fia: János Raka-i és Chan-i (Zolnuk vm) jószágrészeit, mivel ezek csatlakoztak a Pécs (Quinqueecclesiensis) várát és a városát felprédáló hűtlenekhez: Herwaty-i (!) Péter fiaihoz: mindkét Jánoshoz és Palisna-i János [vránai] keresztes (crucifer) [perjelhez], és ezáltal maguk is hűtlenségbe estek. — Az oklevél jobb felső szélén és a pecsét alatt: Propria commissio domini regis ex deliberatione baronum. (K. A.) Eredeti, rongált és restaurált hártyán, a szöveg alatt befüggesztett titkospecsét nyomával, Károlyi cs lt: DL 98658. Közlés: KárOkl I. 422–424. Regeszta: ZsOkl I. 15. sz.