Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
[1386]. [április 6.]–május 1. 333 863. [1386]. [április 6.] (Bude, f. VI. p. Letare) Mária királynő a Lelez-i konventhez. Küldje ki tanúbizonyságait, kinek jelenlétében Gachal-i János fiai: Bertalan vagy Tamás, Saswar-i Gál fia: Domokos, Fanchka-i Domokos, Gyakfalua-i Ábrahám fia: Lőrinc, Bathar-i Lőrinc, Beych-i Konya vagy Zenthkyral-i [...] királyi emberként vezesse be néhai [Zaaz] fiait: Balk vajda, Drag és János magistereket, Zathmar-i és Maramoris-i ispánokat Erdedalya birtokba (Zathmar vm) és ennek Erdeud, Beltuk, Homorod, [...], Azuag, másik Azyuagh, Byko, Valazuth, Dobra, Bal[othafalua?, ...] nevű tartozékaiba, melyeket nekik adományozott. — Hátlapján, azonos kézzel: Fidelibus suis conventui de Lelez, pro m[agistri]s B[al]k wayvoda, Drag et Iohanne filiis condam Zaa[z w]ayuode, statu[toria]. (K. A.) Eredeti, erősen rongált papíron, zárlatán titkospecsét nyomával, a leleszi konvent hiteleshelyi lt, Acta Bercsényiana, fasc. 2, nr. 22 (DF 283976). Az oklevél keltezése mára lekopott, de a korábbi közlésekben – Fejérpataky László másolata nyomán – szereplő 1394-es dátum már csak azért sem fogadható el, mert Szász vajda fia: [Oláh] János 1390 júniusában elhalálozott (vö. C. Tóth: Szász vajda 138). Az év megállapítása azon alapszik, hogy Erzsébet anyakirályné 1385. október 1-jén, Mária királynő pedig 1386. február 16-án adományozta Balknak és testvéreinek az erdődi uradalmat (vö. 849. sz.), továbbá Oláh Jánost csak 1385. október 1.–1386. március 11. között említik szatmári ispánként (Szatmár vm 30; C. Tóth: Szász vajda 137, 143), és 1386 áprilisában valóban a királynő mellett, Budán tartózkodott (Engel–C. Tóth: Itineraria 38 [34. jegyz.]). Közlés: DocVal 473– 475. Regeszta: ZsOkl I. 3352. sz. (mindkettő 1394. április 3-i kelettel). 864. 1386. április 11. (Bude, f. IV. p. Iudica) Mária királynő az erdélyi fehérvári egyház (AlbTr) káptalanához. Küldje ki tanúbizonyságát Zenthkyral-i Miklós fiai: Istvánnak és Jánosnak a Toty-i Imre magtalan halálával Toty-n (Hwnyad vm) és bárhol másutt a koronára szállott és új adomány címén neki adományozott birtokokba való bevezetéshez. — Kijelölt királyi emberek: Bakay-i János, Bakay-i János fia: László, Mihály fia: János. — Hátlapján, egykorú kéz írásával: Fidelibus suis capitulo ecclesie Albensis Transsilvane, pro Stephano et Iohanne filiis Nicolai de Zenthkyral, statutoria. Eredeti, papíron, zárlatán titkospecsét töredékével, DL 29440. Regeszta: Süttő: Anjou II. 362–363 (639. sz.). 865. 1386. május 1. (in Phil. et Iac. ap.) Az erdélyi káptalan előtt Sándor fia: Dénes magister Ilie-i nemes és általa ügyvédvalló oklevél nélkül képviselt fia: János megosztoznak Irineus fia: Lászlóval és ennek fiával: Kelemennel, akit apja ügyvédvalló oklevél nélkül képviselt, a gyermektelenül elhunyt Folth-i Gyurk fiai: András és Márton nevű unokatestvéreiktől és osztályos atyafiaiktól (fratres ipsorum patrueles et condivisionales) a természetes jog és az ország jogszokása szerint (iure nature et regni consuetudine) reájuk szállott birtokokon. László megkapta Folth-nak a Morus felé eső felét, melyet ő – néhai [I.] Lajos király és az erdélyi káptalan oklevelének bizonysága szerint – korábban Dénes magisternek elzálogosított volt, valamint egész Nadasd-ot a hozzá tartozó, bármiként is nevezett román (Volachalibus) falvakkal együtt, és azt a Folth-i kuriális telket, a rajta levő kő- és faépületekkel együtt, amelyeket Dénes korábban 60 Ft-ért vásárolt volt tőle és Máté fiaitól. Dénes magister részébe Folth-nak a hegy felőli fele, egy lakatlan telek, a Buanpathaka melletti román falu, a korábbi osztozás alkalmával László apjának: Irineusnak jutott Ilie-i birtokrész és az ehhez tartozó román falvak jutottak, továbbá egy lakatlan telekhely (locus sessionalis) Folth-on, László ottani telke mellett. A felek a Folth-i telkeik
