Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)

OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)

312 1384. április 13.–május 4. 794. 1384. április 13. (Bude, f. IV. p. Passce) Mária királynő, minthogy [I.] Lajos király fiú örökös nélküli halála után a trón reászállott, néhai Kusal-i Jakch magister fiainak: András magister főkincstartónak, György magister udvari lovagnak és Beregh-i ispánnak, valamint Istvánnak és Dénesnek – testvérük (fr. u.): Dávid nevében is előterjesztett – kérésére a Belső-Szolnok vármegyei (in cttu de Zonuk interiori) fekvő Kusal nevű birtokukra, ahol Szűz Mária tiszteletére emelt templom áll, az áldozócsütörtököt (Ascens. Dom.) közvetlenül megelőző és azt követő négy-négy napra évi nagyvásárt (nundinas, congregationem seu forum annuum) engedélyez, mely a mágnások, nemesek, megyés ispánok és szolgabírák joghatóságától mentesen a Buda-n szokásos sokadalom szabadsága szerint (iuxta modum, morem et libertatem nundinarum seu fori annualis Bude celebrari consuetum) működhet. E vásárokat a kereskedők különleges védelme alatt (sub nostra protectione et tutela speciali) szabadon látogathatják portékáikkal, és ott zavartalanul adhatnak-vehetnek. Ezt a vásárokon és nyilvános helyeken hirdessék ki. — Hátlapján, XVI. századi kéz írásával: Annuentia nundine in Kusal ante festum Ascensionis Domini. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett felségpecsét nyomával, Wesselényi cs bp-i lt: DL 105457. Közlés: DocRomHist C, XVI. 504–506 (román fordításban is). Regeszta: Süttő: Anjou II. 60–61 (109. sz.). 795. 1384. május 2. (II. d. oct. Georgii mart.) A Warad-i egyház káptalana bizonyítja, hogy Gara-i Miklós nádor ítéletlevele és saját korábbi halasztólevelük értelmében május 1-jén (in oct. Georgii mart.) kanonoktársuk: Gergely Kuleser-i főesperes káptalani kiküldött előtt Chahol-i János fiai: Sebestyén magister és János magukkal együtt száz nemessel megesküdtek Barthawelg-i István fiai: András és Pál ellenében, hogy a nevezett Istvánt Barthawelg-ről hatalmaskodva nem hurcoltatták el románokkal (Olahos) és jobbágyaikkal Chahol-ra, kertjét, házát és kúriáját nem égettették fel, ezek fáinak és gyümölcsfáinak kivágásában, gyümölcsök leszedésében, szántóik felszántásában és bevetésében, szénájuk legeltetésében ártatlanok, Barthawelg birtokot nem foglaltatták el, és oda nem telepítettek jobbágyokat. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Pro magistro Sebastiano et Iohanne filiis Iohannis de Chahol, contra Andream et Paulum de Barthauelg, super depositione iuramenti intrascripti, memorialis. (K. A.) Eredeti, papíron, zárlatán mandorla alakú pecsét töredékeivel, melynek körirata: [S MIN CAPLI WADI]E[N ECC]E AD CAVSAS, Kapy cs lt: DL 64103. Közlés: DocRomHist C, XVI. 510–512 (román fordításban is). 796. 1384. május 4. (f. IV. p. Inv. s. cr.) Az erdélyi egyház káptalana bizonyítja, hogy Bord fia: Miklós Bord-i nemes a Sauli falu felé eső szőlő melletti Keseles nevű erdejének felét 31 garasával számolt 25 Ft-ban elzálogosította Miklós fia: János magister Deua-i várnagynak, akit a káptalan előtt famulusa: Zolchwa-i Miklós fia: Miklós képviselt. Ha János magister a kiváltáskor nem akarná az erdőt visszaadni, perkezdés előtt 25 Ft-ot fizessen Miklósnak, a bírói részen kívül. Ha Bord fia: Miklós nem biztosítaná az erdő zavartalan birtoklását, vagy nem tudná a teljes zálogösszeget visszafizetni, másik erdejéből tartozik megfelelő nagyságú részt átengedni János magisternek és utódainak. Eredeti, rongált hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 30731. Közlés: DocRomHist C, XVI. 512–514 (román fordításban is).