Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)

OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)

1383. január 20.–január 24. 283 tra-i konvent idézőlevele alapján január 13-án (in oct. Epiph. Dom.) akart indítani Fyzkuth-i János fia: Antal ellen, május 1-jére (ad oct. Georgii mart.) elhalasztja, minthogy Antal alperes az ügy bonyolultsága következtében (propter arduitatem cause) jelenleg nem tud felelni a keresetre. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Pro nobili domina consorte Stephani de Oruzfaya Anna vocata, contra Anthonium filium Iohannis de Fyzkuth, ad octavas beati Georgii martiris, prorogatoria. — Uo., egykorú rájegyzés: Anthonius non venit, iudicialiter est convictus. Eredeti, papíron, zárópecsét nyomával, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73772. Közlés: TelOkl I. 205. — DocRom-Hist C, XVI. 282–283 (román fordításban is). 715. 1383. január 20. (in Fab. et Seb. mart.) A Clusmonostra-i Szűz Mária-monostor konventje László erdélyi vajda és Zolnok-i ispán 1383. január 18-i parancsára (713. sz.) Iuanka fia: János részére függőpecsétje alatt átírja a levéltárában őrzött regisztrumaiban Legen és Petelaka birtokokra vonatkozóan talált (in sacristia seu conservatorio ecclesie nostre in registris diligenter requirentes) 1334. október 28-i privilégiumát (CDTrans II. 830. sz.). Ái a kolozsmonostori konvent 1420. március 28-i oklevelében, DL 26858. A leírás szerint privilegiális alakban volt kiállítva. Közlés: ArhIstRom II/2005, nr. 1. 20–21 (Diaconescu, M.). — DocRomHist C, XVI. 284–285 (román fordításban is). Regeszta: KmJkv I. 15. sz. 716. 1383. január 24. (Bude, XIII. d. oct. Epiph. Dom.) Mária királynő bizonyítja, hogy Kyde-i Gergely fia: János 1380. április 1-jén (in oct. Pasche) a Warad-i káptalan [1380. március 20.–április 1. között kelt] perbehívólevelének (529. sz.) megfelelően megjelent [I.] Lajos király különös [jelenléti] bírósága előtt, de nem tudtak neki igazságot szolgáltatni Ottó frater Kolosmonustora-i apát ellenében a Benye/Byen, másként Tyburchteleke nevű birtokért királyi engedéllyel (vö. 527. sz.) újrakezdett perben, mivel az ügy korábbi bírája: László erdélyi vajda nem juttatta el az uralkodóhoz a felperesnek a vitás birtokra vonatkozó, általa lefoglalt okleveleit. Ekkor a király az erdélyi káptalan útján a vajdát július 1-jére (ad oct. Nat. Joh.) megidéztette (531. sz.), majd az apát távolmaradása miatt a pert október 6-ra (ad oct. Mich.) halasztotta (557. sz.). Ezen a terminuson az apát az erdélyi káptalan [1380. szeptember 20.–október 6. között kelt] idézőlevele (568. sz.) értelmében képviseltette ugyan magát, de a vajda protonotariusa és ügyvédje: Gál deák magister ezúttal sem mutatta be a felperes okleveleit, az erdélyi nemesek ama kiváltságára hivatkozva, hogy a vajda előtt felmutatott okleveleket nem kötelesek az udvarba újból eredetiben felküldeni. Mindezek ellenére a király és bárói László vajdát a lefoglalt iratok, Ottó apátot pedig a [vajdai] ítéletlevél bemutatására kötelezték (571. sz.), ami a kijelölt időpontban: [1381]. május 1-jén (in oct. Georgii) meg is történt, ekkor azonban a király a bárói bírótársak távolléte miatt az ítélethozatalt [1381]. október 6-ra (ad oct. Mich.) halasztotta (603. sz.). Időközben Lajos király meghalt, és a felek kölcsönös megegyezéssel az ügy tárgyalását a királynő perhalasztó oklevelével 1383. január 13-ra (in oct. Epiph. Dom.) tették át, amikor a különös jelenlét bíróságán megjelent egyfelől Gergely fia: János, másfelől Ottó apát, harmadrészt pedig ura képviseletében Gál magister vajdai protonotarius. Itt a királynő visszaadatta Gergely fia: Jánosnak a Gál magister által előtte, valamint főpapjai és bárói előtt újból bemutatott, [Demeter] bíboros, [kancel-