Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
1381. május 7.–május 9. 251 okleveleit, ő azonban a levéltárban (in conservatorio) csak a jelen okleveléhez mellékelt okleveleket és a ládát (cistam sive scrinium) lezáró pecséteket találta meg. A szerzetesek elmondása szerint ugyanis Lochonch-i Tamás fia: Dénes magister és László erdélyi vajda egyik famulusa minap a kolostorba jőve, több oklevelet elvittek, és a ládát a maguk pecsétjeivel zárták vissza, ezért nem tudni, hogy voltak-e ott határjáró oklevelek. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Domino regi, domino et consorti nostro carissimo. (K. A.) Eredeti, papíron, zárlatán gyűrűspecsét töredékével, Erdődy cs galgóci lt, lad. 95, fasc. 11, nr. 3 (D 269). Közlés: BánfOkl I. 359–360. Regeszta: DocRomHist C, XVI. 58 –59. — ErdődyLt 593. sz. 605. 1381. május 7. (Albe, f. III. p. Inv. s. cr.) László magister Ozd-i főesperesnek, Goblinus erdélyi püspök általános helynökének ítéletlevele. Miután a férje által képviselt Zopus (d) Miklósné és Noway-i Miklós fia: László a kitűzött három terminuson sem tudták oklevelekkel bizonyítani azt az állításukat, hogy Fratha Ws fia: Miklósnak vásárolt birtoka lett volna, úgy döntött, hogy Gál fiai: András, Péter, Kristóf és István, valamint László fia: György Fratha-i nemesek a leánynegyedet a felperesek részére nem birtokban, hanem pénzben kötelesek kiadni. Ái a kolozsmonostori konvent 1441. augusztus 17-i oklevelében, DL 30722. A leírás szerint pátens alakban volt kiállítva. Közlés: DocRomHist C, XVI. 59–60 (román fordításban is). 606. 1381. május 8. (in Sancto Emerico, VIII. d. oct. Georgii mart.) János erdélyi alvajda a per kezdete előtt leteendő hat márka bírság ellenében megengedi, hogy Thamasfolua-i György fia: Illés azokat az okleveleit, amelyeket előző halasztólevele értelmében május 1-jén (in oct. Georgii mart.) kellett volna bemutatni a Fizkuth-i János fia: Tamással folytatott birtokperében, szeptember 15-én (in oct. Nat. Virg.) mutassa be előtte. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Pro Elya filio Georgii de Thamasfolua, contra Thomam filium Iohannis de Fizkuth, super exhibendis instrumentis cum iudicio sex marcarum ante litis ingressum deponendis, ad octavas Nativitatis Virginis gloriose, prorogatoria. Eredeti, papíron, zárópecsét töredékével, DL 42186. Közlés: DocRomHist C, XVI. 63–64 (román fordításban is). 607. 1381. május 8. (in quind. Georgii mart.) Az erdélyi káptalan, levéltárából (sacristia) előkeresve, privilegiális alakban átírja saját 1313. április 27-i kiváltságlevelét (CDTrans II. 207. sz.). Tartalmi ái Szobi Bertalan erdélyi alvajda 1392. május 12-i oklevelében, DL 27137. Regeszta: DocRomHist C, XVI. 64. 608. 1381. május 9. (Albe, II. d. Appar. Mich. arch.) László magister Ozd-i főesperes, Goblinus erdélyi püspök általános helynöke bizonyítja, hogy [1381. január 16-i] ítéletlevele értelmében (586. sz.) Szentegyedi (de Sancto Egidio) Vos (d) Miklós fia: István magister május 8-án (in quind. Georgii mart.) néhai testvére: Vos (d) Pál özvegye, most pedig Valko-i Miklós deák magister felesége ellenében egymaga letette az esküt arra vonatkozóan, hogy Vos (d) Pál vérdíjának megszerzésére 90 Ft-ot költött. Ennek alapján, bírói
