Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
248 1381. április 3.–április 15. szágba (Grecia) és Tatárországba (Tartaria), egyet pedig Ruténiába (Ruscia), Havasalföldre (Valachia maior) és Moldvába (Valachia minor). Ezeket a megadott esküszöveg alapján eskesse fel a pápa hűségére. (H. G.) Eredetije a XVIII. században a lwówi domonkos konvent lt-ban volt. — Tartalmi említés IX. Bonifác pápa 1389. december 8-i, hasonló témájú bullájában, uo. (BullOPraed II. 310–311). Közlés: BullOPraed II. 299. 595. 1381. április 3. (f. IV. p. Iudica) A Clusmonustra-i Szűz Mária-monostor konventje János erdélyi alvajdához. 1381. február 4-i kérésére (588. sz.) Gyurgfolua-i Mihály fia: János alvajdai ember és István deák konventi jegyző március 31-én (in Iudica) részt vettek a Clusuar és Mycola/Mycoka (!) testvére (germanus): László, Kemen fia: Tamás, Miklós fia: Geubul (d) András és rokonaik Zamusfolua nevű birtoka közöti határ megállapításában. A Kemen fia: László szőlője alatti határjel lerombolásának ügyét fogott bírákra hagyták, mivel nem tudtak abban megegyezni, hogy azt egy hospes vagy a Zamusfolua-i nemesek vitték-e végbe; a Bochtelkepathaka menti határvonalban megegyeztek, de az észak felé eső hegy oldalában a nemesek megtagadták a határjárás folytatását, amiért is a polgárok őket a királyi földek jogtalan használatától eltiltották. — Hátlapján, egykorú kéz írásával: Super erectione metarum versus villam Zamusfalu. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, Kolozsvár v lt, Privilegia, fasc. M, nr. 13. (DF 281074). Közlés: Ub II. 538–539. — DocRomHist C, XVI. 30–32 (román fordításban is). 596. 1381. április [8]. ([f. II.] p. Ramispalmarum) A Clusmonostra-i Szűz Mária-monostor konventje János magister erdélyi alvajdához. 1381. április 1-jei kérésére (594. sz.) Mihály fia: János vajdai ember, Márton frater pap (presbyter) konventi kiküldött jelenlélében, az előző nap, április 7-én (in Ramispalmarum) Bagath-i Dávidot és János fiait: Györgyöt és Istvánt felszólította, hogy Zenthiacabtelke-i birtokrészüket, azaz a birtok kétharmad részét, amelyet az erdélyi káptalan előtt Dávid és János zálogosítottak el [Moch-i] Myske nagyobbik fiának: Jakabnak, vagy váltsák vissza Jakab fiától: Istvántól, vagy pedig engedélyezzék neki, hogy másnak elzálogosíthassa. Minthogy a tulajdonos Bagath-i nemeseknek nem volt pénzük a visszaváltásra, beleegyeztek, hogy István e birtokot az eddigi összegben bárkinek elzálogosíthassa, László erdélyi vajda, Miklós fia: János magister [Dewa?]-i várnagy és Chan-i György fia: Gergely kivételével. — Hátlapján, egykorú kéz írásával: Super possessione Zenthiacabtelke. Eredeti, rongált hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 30721. A keltezés egy része kiszakadt, de a szövegben szerepel az, hogy az április 7-i idézés az oklevél kiállítását megelőző napon történt. Közlés: DocRomHist C, XVI. 34–35 (román fordításban is). 597. 1381. április 15. (Bude, II. d. Passce Dom.) [I.] Lajos király Vas és Zala vármegyei birtokokat adományoz Mezewlak-i László fia: Zambow Miklós magister főkincstartónak és rokonainak. — A szöveg élén és a pecsét alatt: Relatio Ladizlai woywode Transsiluani. (*H. G.) Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett felségpecsét nyomával, DL 6771. Regeszta: DocRomHist C, XVI. 36.
