C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)
1427
446 1427. november 9. a béke, nem a háború miatt megy. Piero követ erre azt válaszolta, hogy a püspök jól beszélt, és szerinte Zs. előbb hallgassa meg a velencei követet, mielőtt csapatokat küldene. Erre Zs. azt felelte, hogy a velenceiek annyiszor támadták már őt és ezt az országot, hogy meg van győződve arról, hogy ezt kell tennie, de Firenzét semmiképp sem akarja bántani. Piero ezt megköszönve tisztelettel emlékeztette Zs.-ot, hogy tudhatja, hogy a milánó herceg iránti kegye mennyit ér. Zs. szellemesen azt mondta, hogy tudja, és azért is vette ezt tekintetbe, hogy a velenceiek ne essenek kísértésbe. Piero azt válaszolta, hogy a firenzeiek viszont mindig hűségesek és szolgálatkészek lesznek Zs.hoz. Ezzel ért véget az audiencia. Ezt követően hosszú ideig Zimonyban időzött, majd okt. 8-án a kalocsai érsekkel elindult Bácsra, és több napot ott töltött, majd Simone és Tommaso Melanesihez küldött egy gyalogos futárt, kérve őket, hogy haladéktalanul értesítsék, hogy a velencei követ mikor érkezik meg Zs.-hoz. Erre Tommaso Melanesi levélben úgy válaszolt, hogy a zenggi gróf (Frangepán Miklós dalmát-horvát bán) lovas futára megérkezett Zs.-hoz és értesültek arról, hogy a velencei követ nem tud jönni; egyidejűleg magától a velencei követtől is kapott levelet, amelyben leírta nehézségeit. Elhatározta, hogy újabb audienciát kér Zs.-tól, hogy segítsen, de miközben az erről szóló levelet írta, érkezett egy újabb küldönc Simone és Tommaso Melanesi válaszlevelével, amelyben tudósították, hogy Zs. utasította a zenggi grófot, hogy adja át a velencei követnek az útlevelet, így a követ mindenképpen jön (lásd ugyanezt Piero Guiccardini nov. 3-i levelében: 1106). Ezért ő maga elhatározta, hogy feltétlenül felkeresi Zs.-t. Nov. 5-én elindult Bácsról, és tegnap este megérkezett ide, egy faluba Nándorfehérvártól 25 latin mérföldre (qui, a una villa presso a Ferenvare a XXV miglia latine). Itt találta Tommaso Melanesit (Szászi János) veszprémi püspök egy familiárisával együtt, aki Rómába utazik, és akivel ezt a levelet is elküdi. Tőlük megtudta, hogy Zs. aznap elindul, és a Szerémségbe megy, Szávaszentdemeterre, amely 6 német mérföldre van innen (va a una tera in Scrimia, ehe si chiama San Dimitrio, presso qui a sei migila tedesche). Ezért itt marad, és ezután fog Zs.-hoz menni, figyelembe véve, hogy a velencei követ mi fog tenni. Közben Tommaso Melanesitől megtudta, hogy a milánói hercegtől egy újabb, Jacopo nevű követ (Jacopo da Lonate) érkezett Zs.-hoz 15 lovassal. Amiatt jön, hogy Zs., amikor a velencei követnek kiállíttatta az útlevelet, ezt megírta a milánói hercegnek és a nála tartózkodó milánói követeknek is, ezért meg akarják tudni szándékát a háború és béke kérdésében. Zs.-nál tartózkodik egy német nagykereskedő is, aki állítólag a Zs. és Velence közötti kiegyezésen munkálkodik. Ezek az emberek nagy erőfeszítéseket tesznek az udvarban. Zs. a karácsonyt a bárókkal együtt (ezen a területen) akarja tölteni. Az esztergomi érseknek megparancsolta, hogy csapataival Friaulba vonuljon. Követtársai közül a tapasztalt Luca degli Albizzit nélkülöznie kellett, de Jacopo Riccardini firenzei kancellár megérkezett hozzá az elmúlt hónap folyamán, tőle értesült Albizzi hazatéréséről. Nagy költségei, különösen a futárok fizetsége miatt pénzre van szüksége, ezért a veszprémi püspök familiárisával küldjenek számára 150 magyar forintot. A költségekről Niccoló Barbacovi ad tájékoztatást. - Simonyi: Flórenczi okmánytár II. 68-78., teljes szövegű másolat. (Archivio di Stato di Firenze, Signori, Dieci di balia, Otto di pratica, Legazioni e commissarie, missive e responsive LXIV. föl. nélkül). 1148 Nov. 9. Nándorfehérvár. Zs. emlékezetül adja, hogy személyesen megjelent előtte Erdélyi Péter, Bátfai István csókakői alvárnagy familiárisa, és ura, annak fráterei: Adám és György, valamint Aszófői Péter fia: Lőrinc nevében felmutatta a fehérvári káptalan 1427. jún. 27-én kelt privilegiális oklevelét (710) Lőrinc Aszófő, Kövesd és Örményes birtokokban bírt részeinek eladományozásáról, és az azzal kapcsolatos egyezségről, illetve annak királyi megerősítését, majd kérte az oklevél átírását, amelyet Zs., tekintettel a felek neki és a Szent Koronának tett szolgálataira, teljesít, az egyezséghez hozzájárul, és a káptalan oklevelét sajátjába foglaltan átírja. - A szöveg élén jobbról: Relatio Stephani de Rozgon comitis Temesiensis. - HO IV. 287. (VEML, Veszprémi székeskáptalan hh. lt. A- 7. - DF 229850.)
