C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)

1427

68

1427. január 8.

nemzetségi lt.z Oklevelek 370. (DF 260922.) - 3) A kolozsmonostori konvent 1548. jan. 26-i átirata: DL 28798. (KKOL, Metales

V-7.)

1A szöveget a DL 30428. alapján közöljük, szükség esetén figyelembe véve a két másik átiratot. 2 A DL 30428. és DL 28797. szövegében; a DL 28798. jelzetű oklevélben: Bwdonanth.

35 Jan.

8.

(6. die

f.

VI. p. circumcis.) A kolozsmonostori konvent Váraskeszi Lépes Lóránt erdélyi alvajdához. 1426. dec.

31-i

kérése (ZsO XIII. 1508. sz.) értelmében Dewecher-i Péter alvajdai emberrel maguk közül Bálint mester klerikust küldték ki tanúbizonyságul, akik visszatérve elmondták, hogy újév napját követő pénteken (jan. 3.) kimentek Manyk és Stantelke birtokokra, majd a szomszédok és a határosok összehívása után solum

prefatam

possessionem

Stantelke per suas

veras metas et antiquas hoc

ordine

reambulassent:

quod primo incepissent a

fluvio Moroch vocato

intrando silvam versus

plagam

meridionalem invenissent duas antiquas metas de terra erectas, quarum unam prefati actores Moroch ab oriente et alia Stantelke ab occidente possessionum prescriptarum esse

dixissent; abinde altius per parvum spatium peragendo circa unum fenetum, ubi unam antiquam metam non magnam reperissent; exinde directe tendendo versus meridiem iuxta prefatam silvam in monte penes unam viam iterum invenissent unam metam cursualem; abhinc ad eandem plagam meridionalem transeundo per unum sulcum, ubi invenissent duas metas bene apparentes, quarum similiter unam iidem actores possessionis Ews vocate ab oriente et aliam prefate Stantelke ab occidente fore retulissent; deinde eundo in cacumine montis per terras arabiles invenissent unam magnam metam erectam in medio defossatam vulgo Lykashathar nuncupatam, quam metam prefate possessionis Stantelke esse asseruissent; inde descendendo penes vineam Zabo vocatam tendendo deorsum in acumine vallis ad quendam fontem scaturientem vulgo Hydegkuth nominatum, venissent ad quasdam quatuor

metas

finales, quarum unam prefati actores Stantelke a septemtrione, aliam Zazsombor ab occidente, tertiam Lomperth a meridie et quartam Ews ab oriente possessionibus separi recitassent;

a

quibusquidem quatuor

metis

mete prefate possessionis Stantelke intrant in fluvium Melyes nominatum versus occidentem decurrentem, qui fluvius derivatur seu descendit a predicto fonte Hydegkuth, et ibi iidem actores reambulationes ipsorum terminassent

seu

dimisissent. A határjárásnak azonban a szintén jelenlévő Ews-i Janka fiai: László, Simon és György, e László fia: Janka, továbbá e Simon a fiai: Osvát, István és János nevében az első határjeltől az utolsó négyig ellentmondtak, ezért őket Manyk-i Albert fia: István, valamint Illés és László ellenében vízkereszt (jan. 6.) nyolcadára az alvajda jelenléte elé megidézték.

Papíron, zárópecsét töredékeivel. Bethlen cs. iktári It.

24.

(DF 255022.) - A hátlapján alul: solvit.