C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)
1427
86 1427. január 19. - január 20. Fogalmazvány, a hajtások mentén egy helyen kettészakadt (utóbb rosszul összeillesztett), foltos papíron, amelyen egyes sorok nem olvashatók. Leleszi konvent orsz. lt., Acta anni 1427- 20. (DF 221709.) 1A dőlten szedett szakaszt utólag áthúzták. 78 Jan. 19. Miklós leleszi prépost és a konvent emlékezetül adja, hogy Garai Miklós nádor bírói intézkedésének megfelelően Kécsi Miklós mester nádori jegyzővel maguk közül Bálint presbitert küldték ki tanúbizonyságul, akik visszatérve elmondták, hogy ők vízkereszt nyolcadik napján (jan. 13.) és az azt követő napokon kimentek egyrészt Bátori János fia: István és Szaniszló fia: István Ecsed, Fábiánháza, Vasvári és Bátor, illetve Csaholyi István fiai: János és László Gebe és Csaholy nevű, Szatmár megyei birtokaira, és ellentmondás nélkül megjárták azok határát. - SzSzBokl. 97. (Kritikai kiadásban, az egyes példányok eltérő olvasatait is feltüntetve, a korábbi kiadásokat pedig megjelölve. Példányai: 1) DL 11894/1. - NRA 841/39.; 2) DL 11894/2. - Uo.; 3) Leleszi konvent orsz. lt., Metales, Szatmár 6. - DF 209616.; 4) DL 73773. - Teleki cs. marosvásárhelyi lt.; 5) DL 98876. - Károlyi cs. nemzetségi lt., Károlyi cs.; 6) SzSzBML, XV. 2. DL 94. - Nyírbátor város lt.) 79 Jan. 20. (in quind. epiph.) Miklós leleszi prépost és a konvent emlékezetül adja, hogy megjelent előttük egyfelől Homonna-i Zsigmond nevében Monyoros-i László, másfelől Chap-i Pál és Miklós nevében Possahaza-i Gáspár - mindketten leleszi levéllel -, majd bejelentették, hogy azt a pert, amelyet Garai Miklós nádor perhalasztó és fogott bírói intézkedést előíró levele értelmében jelen vízkereszt 15. napján kellett volna a leleszi konvent tanúbizonyságának jelenlétében lefolytatni a konvent idézőlevelében részletezett ügyben, statu in eodem gravamine sine omni György-nap (ápr. 24.) nyolcadára halasztják in curiam regiam in presentiam partium iudicis ordinarii. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 57590. (Soós cs.) 80 Jan. 20. Miklós fia: Benedek zágrábmezei comes terrestris emlékezetül adja, hogy megjelentek előtte Lector fia: Pál fia: Tamás, az említett Lector fia: János fiai: Tamás és István, alsólomnicai no biles castrenses, egyfelől, másfelől pedig Damján fiai: Gergely és Pál, szintúgy alsólomnicai nobiles castrenses, majd Lector fiai és nepos-ai: Tamás, a másik Tamás és István azt a bevallást tették, hogy jóllehet közöttük és a másik fél között egy gyilkosság miatt régóta per zajlott, most vissza kívánnak térni a közöttük régen fennálló békés viszonyhoz, ezért a szintén a nobiles castrenses közül való fogott bírák útján azt a megegyezést kötötték, hogy megbékélnek és egymást a vitás és peres ügyeik alól kölcsönösen felszabadítják. Ezenkívül az említett Damján fiai azt a bevallást tették, hogy ők Lector fiait és nepos-ait minden birtokukban békében hagyják, ám azok nekik egy methnek nevezett kimért területet (unam dimensionem wulgo meth dictam) utca (piatea) létesítése céljából átadnak. Ezen kívül azt is vallották, hogy minden őket illető, Lokavectől kezdve számított erdőből és rétből egy negyed részt átadnak Lector fiainak és nepos-ainak. A felek a megegyezés megtartására huszonöt márka büntetés terhe alatt kötelezték magukat. - Laszowski 1.200. (A közlés szerint eredeti példánya „apud nobilem Marcum Arbanas in Inferiori Lomnica" No. 29. jelzet alatt volt fellelhető. Az oklevél fényképe a DL-DF-adatbázisban nem található meg.) 81 Jan. 20. Item anno Domini M° CCCC° XXVII nostram in vigilia Agnetis acce dens presentiam Balasius Könstil1 matura deliberatione prehabita impignoravit omnia bona sua mobilia et immobilia hic in Bartffa existentia socero suo
