C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)
1427
1427. január 8. 67 nek jelenlétében a vajdai emberek egyike menjen ki az említett birtokrészre, majd a szomszédok és határosok összehívása után válassza el azokat mások birtokaitól, rekaptiválja és iktassa vissza azokat Antal részére örök birtoklásra. Az esetleges ellentmondókat idézze a vajdai jelenlét elé alkalmas időpontra; a káptalan pedig ugyanoda tegyen jelentést. Kijelölt vajdai emberek: Blasius Parvus, alter Blasius de Zenthy wan, Anthonius de Myka, Georgius de Bala, Petrus de Poka. Papíron, zöld viaszba nyomott zárópecsét nyomával. DL 30165. (GYKOL, Cista comitatuum, Torda 4-30.) - A hátlapon keresztben káptalani feljegyzés, amely szerint Zenthywan-i Péter(!) vajdai ember Mihály deák káptalani kiküldött jelenlétében vízkereszt utáni vasárnapon (jan. 12.) ment ki a nevezett birtokra, ahol Zengel-i Tamás a maga és fiai: Miklós, Gergely, János és György, 1 valamint Abafaya-i János és Miklós nevében, meg Kaky-i Balázs Zewles-i Lengyel Benedek fia: Barnabás nevében ellentmondtak, ezért őket gyertyaszentelő (febr. 2.) nyolcadára a vajdai jelenlét elé idézték. Alatta: solvit. - A jelzeten az eredeti mellett a gyulafehérvári káptalan 1786. évi hitelesített átirata is megvan, az eredeti oklevél hátlapján helyenként olvashatatlan feljegyzés szövegét ennek alapján, ahol lehetett, pótoltuk. 1 A név helyét az 1786. évi átiratban már kipontozták, ám az eredeti példány hátlapján látható ogy betűkből következtethetően a névalak Georgii lehetett. 34 Jan. 8. (4. die vig. epiph.) A kolozsmonostori konvent Csáki László erdélyi vajdához és szolnoki ispánhoz. Zs. 1426. dec. 6-i parancsa (ZsO XIII. 1449. sz.) értelmében, az abban megnevezett Nadas-i Jaray Imre királyi emberrel maguk közül Albertet, Egeres birtokuk presbiterét küldték ki tanúbizonyságul, akik visszatérve elmondták, hogy ők vízkereszt előtti napon (jan. 5.) kimentek Walko birtokra, majd a szomszédok és a határos birtokosok összehívása után, per suas veras metas et antiquas a parte prefate possessionis Gerew Monostra végrehajtották a határjárást: 1 primo incepissent in terra Dede vocata in loco Bykffew vocato; deinde procedendo ad quosdam duos monticulos, ubi duas metas terreas fuisse asseruissent, qui non apparuissent; dehinc versus partem septemtrionalem eundo pervenissent ad quendam ryvulum, Kapus vocatum, quem transeundo ex utraque parte ipsius ryvuli duas metas terreas fuisse, sed obolitas(!) fore dixissent; dehinc iterum cum iuxta continentiam litterarum ipsorum metalium per partes et loca in eisdem specificata usque ad locum Buctornath2 nominatum, ultimam videlicet metam procedere voluissent, tunc La dislaus Rado dictus et Petrus filii Kabos de dicta Geremonostra a maguk és frater-eik nevében a teljes határjárásnak ellentmondtak, ezért őket a királyi ember és a káptalani kiküldött az említett birtokon a királyi parancsban megnevezett személyekkel szemben vízkereszt (jan. 6.) nyolcadára a vajdai jelenlét elé idézte. Az oklevél eredeti példánya nincs meg. Fennmaradt átiratai, másolatai: 1) Az eredeti jelentés csonka másolata: DL 30428. (GYKOL, Centuriae EE-6.) - 2) A kolozsmonostori konvent 1542. júl. 7-i átirata: DL 28797. (KKOL, Metales G-8.), ennek késő újkori másolata: Bánffy cs.