C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)
Név- és számmutató
508 Név-, tárgy- és számmutató f) A méltóságot vagy tisztséget viseltek neve után azok a méltóságok vagy tisztségek szerepelnek, amelyekről a kötetben idézett oklevélszövegekben említés történik; az utóbbi esetben az évszám vagy évkör megjelölésével. (Ezek megállapításánál Engel Pál és Zsoldos Attila archontológiája, illetve Max Wilberg: Regententabellen [Frank furt a. Oder, 1906.] és W. Kovács András: Az erdélyi vármegyék középkori archontológiája [Kolozsvár, 2010. Erdélyi Tudományos Füzetek 263.] című munkája, továbbá C. Tóth Norbert különböző egyházi intézmények méltóság- és tisztségviselőiről készített adattárai voltak segítségünkre.) g) Az összetett birtoknevekből képzett családnevek előfordulási alakjukban szerepelnek. Helynevek. A kötetben található valamennyi helynév megtalálható a mutatóban. a) A mutató a helynevek középkori névalakját adja meg mai helyesírással vagy fonetikusan. Azokban az esetekben, ha a mai névalak ettől eltér, utalás segít. A helynevek után zárójelben az a középkori megye vagy más területi egység (a külföldieknél ország vagy terület) szerepel, amelyben a feldolgozott évben található volt. Ha megyehatáránál fekvő birtok két megyénél fordul elő, úgy mindkét megyénél csak a megfelelő számok szerepelnek. Amennyiben a régi név nem volt azonosítható, úgy dőlt betűvel áll. b) Az összetett helynevek mindig előfordulási alakjukban vannak felvéve, de az alapszónál ennek minden alakjára utalunk. c) Ha a helységnek több neve volt, úgy az egyes nevek mellett csak azok a számok szerepelnek, ahol az adott név fordul elő. Földrajzi nevek. A korábbi kötetek mutatójához hasonlóan, tekintettel a rokon- és társtudományok igényeire, a földrajzi nevek minősége (folyó, patak, víz, domb, völgy stb.) külön tételt képez a mutatóban, ám a földrajzi név címszó alá besorolva és a tulajdonnevek sorrendjében. A közismert földrajzi tulajdonnevek (leginkább folyók, például Duna, Szamos, Vág) csak a saját nevüknél szerepelnek, feltüntetve, hogy melyik megyebeli vagy területi szakaszukról van szó. Tárgyszavak. A tárgyak és fogalmak esetében lehetőség szerint ragaszkodtunk a szövegben szereplő szóalakhoz, de a keresés megkönnyítésére éltünk a rokon fogalmak átfogó vagy általánosabb kifejezés alatt történő összevonásának, bokrosításának a lehetőségével. Az előző kötet mutatójában is már ekként szerepelt például az adónem, jog, mértékegység, pecsét, pecsételési záradék, pénznem, valamint a foglalkozás, mesterség, tisztség, szerzetesrendiek, stb. összevont címszavak. Ugyanígy tettünk a különböző felek között létrejött különböző témájú megegyezések esetén is (békekötés, szövetségkötés). A társadalmi és művelődési rétegződésre történő utalások közül az előző kötetekhez hasonlóan elmaradt a mester szó kiemelése, mert az adatok tömegében ellenőrizhetetlen, hogy mikor jelöl társadalmi rangot és mikor iskolázottságot. Az egyes személyek oklevelekben szereplő egyetemi végzettségét azonban (bokrosítva: egyetemi fokozat, mindkét jogi doktor, stb.) mutatóztuk. Ugyancsak a korábbi kö
