C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)

1427

334 1427. július 10. - július 12. 784 Júl. 10. Milánó. Filippo Maria Visconti milánói herceg Zs.-hoz küldött követeihez: Lodovico Sabini és Federico Pezzi familiárisokhoz. Feltétlenül ismertessék Zs.-dal a szorult helyzetét, hogy sür­gessék az igen-igen remélt hadi segítséget. Az ellenség ugyanis Cremona vidékén elfoglalta Cas­­telletto, Vidiceto, San Giovanni in Croce, valamint Casalmaggiore helységeket több más kisebb településsel együtt, és még többet fenyeget. Ezért hívják fel a figyelmét, hogy a segítségnyújtása miért nem halasztható tovább. - Carteggio II. 29/205. sz. (Milánói lt., Carteggio i atti extra domi ­nium, kancelláriai fogalmazvány.) * Júl. 11. Bálint szálkái plébános és esperes oklevele. - Bónis: Szentszéki reg. 269/2282. sz. - Az ok­levél valószínűbb kelte: júl. 10. Lásd 780. 785 Júl. 11. Róma. Domokos (fia:) Pál győri kanonok (és komáromi főesperes) kéri a pápát, hogy adja neki a pápóci prépostságot - jövedelme évi 100 forint -, amely Molnári Péter (fia:) György halálával üresedett meg és amelyet Kelemen püspök rendelkezéséből már elnyert, nem véve figyelembe győri kanonokságát - jövedelme évi 30 forint -, főesperességét - jövedelme évi 10 forint - és a Szent Katalin-oltár igazgatóságát - jövedelme évi 10 forint. A mondott prépostság Abrahám ha­lálával vagy egy bizonyos Balázs (fia:) Gergely jogtalan birtoklása után üresedett meg, illetve a mondott Pál a prépostságot a főesperességel együtt viselte egy éven át. - Bossányi Péter (fia:) Má­tyás győri egyházmegyei presbiter kéri a pápát, hogy adja neki azt a győri kanonokságot, amely Abrahám halálával, és az ottani őrkanonokságot, amely Széleskúti (de Seweskuth)1 Demeter halá­lával üresedett meg. A pápától ezekre már várományos! oklevéllel bír. - Lukcsics I. 950. sz. (Reg. suppl. vol. 218, fol. 106b.) 1 Vö. C. Tóth-Horváth: Győri székeskáptalan 38. 786 Júl. 12.1 Zs. emlékezetül adja, hogy amikor a főpapokkal és a bárókkal együtt Brassóban tartózko­dott, színük előtt Keresztényfalva oppiduma bírója, esküdtjei és vénei elpanaszolták Brassó civitas polgárai és lakosai ellenében, hogy a brassóiak a felettük, a havasok között található magyarul Pólyán, németül Au földjüket avagy sík mezőjüket hatalmasul elfoglalták és azt jelenleg is hasz­nukra fordítják, őket pedig ugyanebben megakadályozzák, az ő igen nagy kárukra, ezért igazságot kérnek. A jelen lévő brassóiak erre azt válaszolták, hogy a mező és környéke mindig is hozzájuk tartozott, és erről a környékbeli szomszédok egyértelmű és igaz felvilágosítást tudnak adni. Ezért Szentháromság vasárnapja előtti szombaton (1427. jún. 14.) a főpapokkal, bírókkal, más ország­­nagyokkal és a felekkel együtt személyesen felkereste a területet, és körbejárással, szemrevétele­zéssel és a szomszédok jelenlétében a birtok határainak felülvizsgálatával megállapította, hogy a mező a környező hegyekkel és erdőkkel inkább Brassóhoz mint Keresztényfalvához tartozik, to­vábbá mivel Brassónak az ellátásához szüksége is van erre a területre, Keresztényfalvának pedig nincs joga hozzá, és az ellátása is megoldható e nélkül, a főpapok és bárók tanácsából és egyetér­tésével az említett földet avagy mezőt és a szomszédos erdős hegyeket Brassó városnak ítéli, Ke­resztényfalva lakosainak pedig örök hallgatást parancsol. Privilégiumát magyar királyi függő ket­tőspecsétjével erősítette meg. Datum per manus ... Iohannis episcopi Zagrabiensis, aule nostre et reginalis maiestatum supremi cancellariii. Méltóságsor: György esztergomi, János kalocsai, Doymus spalatói, András raguzai érsekek, a zárai érseki szék üresedésben, János zágrábi, Dénes választott váradi, Balázs erdélyi, Rozgonyi Péter egri, Henrik pécsi, Kelemen győri, János veszprémi, Marcali László Csanádi, Miklós váci, Hinko nyitrai, Péter korbáviai, Jakab szerémi, Tamás zenggi, János választott knini püspökök, a boszniai, traui, scardonai, sebenicói, nonai, makarskai, fárói püspöki székek üresedésben; Garai Miklós nádor, Csáki László erdélyi vajda, Pálóci Mátyus országbíró, Ciliéi Hermann zagorjei gróf, szlavón bán, socer noster carissimus, Miklós vegliai és modrusi gróf, dalmát-horvát, Maróti János és Lévai Cseh Péter macsói bán, a Szörényi bánság üresedésben, Bér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom