C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)
1427
304 1427. június 22. - június 23. ben két Bwken-i jobbágy telküket, amelyek egyike in linea eiusdem a parte pos sessionis Farkasfalva vocate protracta, penes et secus sessionem curie nobili tatis Ladislai dicti Kanthor a plaga meridionali eiusdem található, amelyen korábban Bwken-i Miklós fia: János fia: Gergely ült, a másik in fine eiusdem linee a dicta parte meridiei situatas(!), nunc desertam et edificiis carentem, továbbá a birtokrészhez tartozó 18 hold szántóföldet usualibus in tribus calcaturis nyo más dictus existentibus, ezek minden haszonvételével és tartozékával a nevezetteknek adják örökjogon és visszavonhatatlan birtoklásra. Hártyán, kiemelt N kezdőbetűvel, a hátlapján pecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt., Acta anni 1427-6. (DF 221697.) 697 Jún. 22. Körmöcbánya. A thorni Johann Falbrecht körmöcbányai kamaraispán elismeri, hogy tartozik a körmöcieknek azzal a 3000 magyar aranyforinttal, amelyet a város Pelsőci Miklós királynéi tárnokmesternek és János pécsi prépostnak, királynéi kancellárnak kölcsönadott. ígéretet tesz arra, hogy ezt rögtön azután fogja visszafizetni a kamarából, amint a királyné felé rendezi azt a 6000 aranyat, amelynek kifizetésére ígéretet tett. Ha mégsem fizetne a városnak, azok személyén és magyarországi, avagy külföldi javain követelhetik az összeget. A kifizetésre két körmöci tisztviselőjét: Györgyöt és Jánost utasította, oklevelét Körmöcbánya város bírója, tanácsa és közössége számára saját pecsétjével erősítette meg. - Skorka-Weisz: Porosz kapcsolat 204. (Körmöcbánya város lt., Körmöcbánya város tanácsa, Oklevelek és levelek 1-37-1-4. - DF 250159.) 698 Jún. 23. (Crisii, 8. die f. II. p. oct. penths.) Ciliéi Hermann zagorjei gróf és szlavón bán emlékezetül adja, hogy Voynouch-i Simon fiai: Benedek és András, valamint Sebastian[ouch]-i Farcasius fia: Bálint fia: Mihály a királyi ember útján a csázmai káptalan tanúbizonysága jelenlétében perbe hívták a múlt év György-nap nyolcadik napját követő hétfőre (1426. máj. 6.) jelenléte elé Jalsouch-i János fiait: [László]t és Pétert, valamint Jalsouch-i Ryba István fiait: Pált és Jánost, mivel ellentmondtak a Körös megyei Jalsouch birtok harmadrésze iktatásának, majd a per az ő halasztólevelei révén a vízkereszt nyolcadát követő hétfőre (1427. jan. 20.) került. Ezen megjelent a felperes Benedek a maga és az említett András és Mihály képviseletében az ő levelével, és előadta, hogy ő és testvére: András Jalsouch-i Farcasius leánya: Ryba asszony fia: Iwan leányának: Chala asszonynak (nob.) a fiai, az említett Bálint fia: Mihály az említett Ryba asszony fia: Iwan leányának: Annos asszonynak (nob.) a fia, az alperes Pál és János Ryba asszony fia: János fiának: Istvánnak a fiai, illetve az említett László és Péter pedig Ryba asszony fia: Iwahen fia: Rogina (diet.) Jánosnak a fiai, Jalsouch birtok pedig ius femineum sequeretur, és ezért az alperesektől az ellentmondás okát tudakolta. A jelen lévő László és Pál alperesek, testvéreik: Péter és János nevében is, ügy véd valló levél nélkül, de terhüket magukra véve azt felelték, hogy noha az iktatáskor ellentmondtak, tamen ipsi liti cedendo et premisse linee genelogiali(î) assertioni per ipsum Benedictum in sua et dicto rum aliorum actorum personis propallate in nullo contradicendo az említett Jalsouch birtok harmadáról a felperesek javára lemondanak és azt nekik átadják. Ezért felkérte a csázmai káptalant, hogy küldjék ki mindkét fél számára
