C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)

1427

1427. március 8. - március 10.

143

felhatalmazza az ispánokat és alispánjaikat, hogy auctoritate

nostra regia kény

szerítsék őket elengedésükre. Máshogy tenni ne merjenek, a levelét elolvasása után adják vissza felmutatójának. - A szöveg élén jobbról: Commissio

propria domini regis.

Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel. Bártfa város lt. 171. (DF 212851.) -Janota: Bardyjów 139., teljes szöveggel. - Iványi: Bártfa 30/172. sz.

1 Vö.

Zs. 1397. aug. 3-i, 1407. jan. 20-i, 1409. júl. 26-i jobbágyköltözési rendeletéivel (DRH 1301- 1457.155., 227., 229.), valamint a

ZsO

XIII. 31. sz. alatt közölt oklevelének szövegével.

250 Márc.

8. (4. die

f.

IV. a. Invocavit)

László

sági prépost és a konvent Zs.-hoz. Tudja meg, hogy febr. 14-i parancsa (160) értelmében Pyr-i István királyi emberrel kiküldték tanúbizonyságukat, András frater

diakónust,

akik visszatérve elmondták, hogy Invocavit

vasárnap

előtti szerdán (márc. 5.) kimentek Hont megyébe és mindenkitől, akitől kell és illik, a királyi ember vizsgálódva megtudta, hogy minden a panasz szerint történt.

Papíron, zárópecsét nyomával. DL 73499. (Orczy cs.)

251 Márc.

10. (in civitate

nostra Brassoviensi,

f.

II.

a. Gregorii) Zs. emlékezetül adja, hogy nos sicuti ad humilime suplicationis

instantiam fidelis nostri grate dilecti venerabilis viri, magistri Ladislai de

Chap pridem

vicecancellarii nostre maiestatis pro parte Emerici litterati filii Elie de Kwchk, familiaris sui nobis porrecte, sic non minus attentis et consideratis fidelibus servitiis et fidelium obsequiorum gratuitis, meritis et sinceris ipsius Emerici, quibus idem unacum dicto domino suo a non paucis iam elapsorum annorum et temporum curriculis continue et sine intermissione nobiscum procedente et curiam nostram sequente in nonnullis nostris exercitualibus expeditionibus, presertim vero contra perfidissimos Hwzytas, Dei et nostros notorios infideles et rebelles in dicto regno nostro Bohemie ac marchionatu Moravie

pululantes

per nos pleris vicibus instauratis interessendo persone et rebus suis non parcens, sed se et sua in nostre maiestatis servitiis diversis fortune

casibus

et imminentibus, formidabilibus periculis submittens et exponens totis suis viribus et conatibus cum non modica sui sanguinis effusione et corporis gravi lesione acriumque vulnerum et cicatricum in sua persona susceptione studuit, et nunc ipse Emericus unacum egregio Stephano de dicta Chap

aule

nostre milite, fratre utputa ipsius magistri Ladislai vicecancellarii et aliis certis nostris fidelibus familiaribus in custodia et conservatione castri nostri Argyas vocati in partibus nostris Transalpinis habiti pridem per nos dimissis existens studet et anhelat ac laborat, maiestati nostre complacere seque gratum nobis reddere et acceptum, propter que nos volentes eundem Emericum aliquo nostro regio favore prosequi gratioso quandam portionem possessionariam Kwchk vocatam contigue inter possessiones Kyskwchk et Naghkuchk in comitatu Castriferrei existentes

sitam et habitam, ius nostrum regium, ut dicitur, concernentem, quam scilicet