Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
60 Péc nb. György fia Dénes / Tengerdi Tódor fia Miklós alországbíró leket (többnyire időközönként ismétlődő faneveket) megadó bővítmény. Az oklevél egyéb utalásai (pl. az országos nemesek „kollégiumába" való tartozás) is későbbi szóhasználatot mutat. Dénes országbírót és zalai ispánt pedig 1256 előttről egyáltalán nem ismerünk, noha Béla átíró oklevelének a szövege azt sugallja, hogy éppen hivatalban is van. Az első Dénes nevű országbíró 1272-ben nyeri el hivatalát, ám Péc nb. Dénes akkor varasdi ispán volt. Ue. Péc nb. Dénes 1275-ben már zalai ispán is (minderre 1. Zsoldos: Archontológia 31-33.), az itteni utalás tulajdonképpen az 1275. évi állapotokat tükrözi az országbíróval kapcsolatban. A másik tartalmi átírás, amelyet a zalavári konvent 1271. évi oklevelébe foglaltak, szintén több sebből vérzik. Egyrészt a konventi oklevél László királyra hivatkozik, aki csak a következő év szeptemberében lépett trónra, ahogy Miklós zalai ispán is fiktív személynek tűnik (vö. Zsoldos: Archontológia 232.). A föld határainak a leírását az oklevél eleje szerint Dénes országbíró kiadványa alapján végezte (prout ... in literis Dyonisii condam iudicis curie domini Bele regis et comitis Zaladiensis presentatis vidimus contineri). Itt valóban ugyanazt a határjárást olvashatjuk, amit a Béla nevére hamisított levélben, kis változtatásokkal (arra pl. ügyeltek, hogy a Béla-oklevélben olvasható nevek helyett az 1271. évi határjárásnál már mindenütt azok fiai szerepeljenek). A Pacsa-menti nemesek a 14. sz. közepén már hamisítottak oklevelet egy földbirtokvita kapcsán (Zsoldos: Két hamis oklevélről 198-205.), könnyen lehet, hogy ezek is erre a persorozatra készültek, hiszen Pacsai János már ott is azt igyekezett bizonyítani, hogy ősei nem várjobbágyok, hanem serviensek voltak - Béla, és abba foglaltan Dénes országbíró oklevele ugyanerről szól. A hamisítók egyértelműen felhasználták Béla említett, Pál országbíró levelét átíró 1255. évi kiadványát, bár érthetetlen, hogy az országbíró nevét itt miért változtatták meg a korba nem illő Dénesre. A másik hamisítványnak a keletjével (1271) össze nem egyeztethető személyek (IV. László király, Miklós zalai ispán) szintén arra utalnak, hogy a hamisítványok későn, már az Anjou-korban keletkeztek. 1256. okt. 17. > 1246. okt. 23. 1256. dec. 30. > (1260-1263.) dec. 31. (1256) Rátót nb. Domonkos fia Roland 1256-ra datált oklevelét (CD IV/2. 421- 423.; ÁÚO XI. 429M30.) 1. a 39.sz. regesztában. Kemény fia Lőrinc országbíró 1256. dec. 30-ra datált oklevelét (HO IV. 36-37.; ÁÚO VII. 438-439.) 1. a 72. sz. sz. regesztában. Tengerdi Tódor fia Miklós alországbíró, Tamás kalocsai érsek, Dénes szolnoki ispán, Roland nádor, pozsonyi ispán és Smaragd fehérvári prépost és királyi alkancellár levele (litteris venerabilis patris Th[ome] divina miseratione archiepiscopi Colocensis, Dionisii comitis de Zounuk, R[olandi] palatini et comitis Posoniensis, magistri S[maragdi] prepositi Albensis, aule regie vicecancellarii, et Nicolai viceiudicis curie regie) a győri káptalannak, hogy küldjék ki emberüket Lászlóval, a király poroszlójával, akinek a
