Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
84 Sebestyén alországbíró (1265-1266., jún. 17. előtt) Eredeti: pergamenjén hártyaszalagnak való kivágások, hátulján kör alakú zárópecsét foltja - DL 47724. (Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag, Nagy Imre) Kiadása: HO VIII. 107-108.; UB I. 330-331. Az oklevelet az első kiadása 1267 körűire datálta, a burgenlandi okmánytár határozottan 1267-re, mindketten Farkas alkancellár és fehérvári prépost említése alapján, ill. hogy a királyi udvar 1267. júl. 1-jén Zólyomban tartózkodott (UB I. 330., vö. RA 1523. sz.). Ha ezt az oklevelet is 1267-re keltezzük, akkor jún. 25. lenne a napi kelet. Ám itt a feleknek adott júl. 1-jei határnap egy, a győri káptalan vonzáskörzetébe eső földre való kimenetelre (belefoglalva a káptalani ember felkérését, és a válaszott értékbecslők összehívását) irreálisan kevés, ha a felek 5 nappal korábban még a Zólyom m.-i Zólyomban tartózkodnak. Az a tény ugyanakkor, hogy az oklevél a király által delegált bírákat emleget, akik közül az egyik a királyi udvarhoz szorosan kötődő alkancellár, a másik pedig az alországbíró, igen valószínűvé teszi, hogy az oklevél kiadását mégis a királyi udvar zólyomi tartózkodásához köthetjük, ahogy Hans Wagner is vélte a burgenlandi okmánytár kommentárjában. Béla itt időzésére ugyan csak 1267-ből van pozitív adat, ám jó okunk van azt feltételezni, hogy 1266-ban is itt volt a királyi udvar, hiszen IV. Béla 1266. jún. 27-én a szintén Zólyom vármegyei Turócon tartózkodott (RA 1488. sz.). Az 1266. év esetében a napi kelet jún. 5-re esik, amely kb. egy hónappal van korábban a júl. 1-jei határnaptól, és ez teljes összhangban áll azzal, hogy a földbirtokra való kimenetel és a királyi udvar újbóli felkeresése között is egy hónapos időszakot jelölt ki az oklevél (júl 1., aug. 1.). Az itteni kiadványt tehát 1266-ra célszerű keltezni, ahogyan Zsoldos Attila is tette (Zsoldos: Archontológia 31.). ___________________________________________ 88 — oklevelében (in litteris vestre nobilitatis, ti. S. viceiudici curie domini regis) kéri a vasvári káptalant, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat ládonyi (de Ladun) Balázs királyi emberrel, és járják meg azon birtokok határait, amelyeknél Ebed fiai felosztást kértek Terestyéntől és más Ják (lak) nembélitől. Tartalmilag átírta: vasvári káptalan: (UB szerint) Burgenländischen Landesarchiv, Niczky-Familienarchiv Fase. 96. (DF-jelzete nincs) Kiadása (TÁ): UB III. 267. A vasvári káptalan oklevele szerint a felek jún. 17-én (octavo die ante festum Iohannis Baptiste) mentek ki a birtokokra, az alországbírói parancs tehát ez előtt kelt. A kiadás 1267-re keltezte az oklevelet, ezzel Sebestyénnel azonosítva az S sziglát. Érvei szerint Sebestyén alországbíró feltűnik egy másik, 1267-re keltezett oklevélben, ahol szintén a Ják nemzetséggel kapcsolatos ügyet tárgyaltak, illetve ebben az évben más udvari méltóság is adott ki a nemzetség birtokügyeiben oklevelet, ahol lád(ony)i Balázs királyi ember jelenik meg hasonló funkcióban (UB III. 267.). Az okmánytár szerkesztője alapvetően jól gondolkodott, ám a másik 1267-re tehető Sebestyén-oklevél valójában 1266-ban kelt (88. sz.
