Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
Kemény fia Lőrinc 71 Tartalmilag átírta: Simon alországbíró 1264. jún. 26.: 76. sz. reg. 71 1256. (> 1260 -1263.) dec. 31., Aranyos Kemény fia Lőrinc (Nos magister Laurentius iudex curie domini regis et comes Zaladiensis): Miklós bán fiai: Sebestyén comes, Péter, Miklós co mes, Salamon és Woyvoda az országbíró színe előtt osztozkodást hajtottak végre birtokaikon, amely osztozkodást a fivérek egyetértésével Sebestyén és Péter végezte el. Egyrészt Neuprid (Neuprit) falut, Drágán (Draguan) falut, Bon telket (fundum), Ság (Saag) falut az egyházzal, malommal és 100 márkára becsült toronnyal, Geredistye birtokot (Gradiscam ... possessionem) a révvel, Borcek (Borcek) falut, Rozon (Rozun) falut, Ebres (Ebrus) birtokot a Lippó (Lippo) nevű erdővel és a halastóval, amelynek jövedelmét évi 50 márkára becsülték, három részre osztották, és ezekből Miklós, Salamon és Woyvoda kapta meg a maga részét. Másrészt Bogdása (Bakdasa) falut, Kostán (Kustan) birtokot, Tóti (Toti) birtokot és Tárnok (Tarnuk) birtokot a monostorral együtt két részre osztották, és ezekből Sebestyén és Péter kapta meg a részét. Az országbíró minderről pecsétes oklevelet adott ki. Datum in Aranas, in vigilia strenuarum anno Domini M° CC° L° VI0. Eredeti: hártyája ép, függőpecsétnek való bevágásokkal - Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Niczky család 4604. (DF 209106.) Kiadása: HO IV. 36-37.; ÁÚO VII. 438-439. (HO alapján) A kiadásban HO IV. 36. old. 10. sorban a kipontozott rész helyén turre. Az itteni felosztást már 1251. okt. 31-én a fehérvári káptalan előtt elvégezték a felek, 1. DF 209197. (vö. AOkl XII. 219. sz.). A jelen oklevél szinte szóról szóra vette át az 1251. évi káptalani oklevél érdemi részét, és bár itt nem említik azt az osztozkodást, szinte biztos, hogy abból az oklevélből másolták ki ide. Egyetlen lényegi különbség, hogy Bogdása földet 1251-ben még az első csoporthoz sorolták, amelyet Miklós, Salamon és Vajda kapott. Ezen kívül a második csoportnál 1251-ben Tárnok birtok után hozzátették, hogy „ac Laak vocatam cum ecclesia", vagyis ott megjelent még egy helynév, amely itt már nem található meg. Az új felosztás írásba foglalását is ezek a változások indokolhatták: Sebestyén és Péter örökségéből valamilyen okból kikerült a templomos Lak falu, ám az idősebb fivérek Bogdásával kárpótolták őket. Vélhetően ezért nem hivatkoztak az 1251. évi káptalani oklevélre, hiszen az ottani állapot már jogilag elavult volt, de biztosan bemutatták, és a szövegét felhasználták az országbírói kiadvány írásba foglalásához. Azt már hamar észrevette a kutatás, hogy az 1256-os évszám nem lehet jó. Karácsonyi János 1266-ra módosította (Karácsonyi: Magyar nemzetségek 593., HH 70-71. 87. sz.), ám a zalai ispánság emlegetése miatt ez az évszám sem lehet helyes, az oklevelet 1262-1263 körül adhatták ki (Wertner: Megjegyzések II. 67.; Zsoldos: Archontológia 31.181. jegyz., 232. 610. jegyz.). Ez az időpont feltételesen kitolható 1260 második feléig, amikortól Lőrinc elnyerhette méltóságát. Ám hogy egy eredeti (és egyéb jegyek alapján hitelesnek tűnő) oklevélen egy 1260-1263-as évszám hogyan változ
