Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
64 Tengerdi Tódor fia Miklós alországbíró / Simon alországbiró / Kemény fia Lőrinc 1262. márc. 1., Aranyos (1260. nov-1262. ápr.) préposté és Pál ispáné, tönkrement az alországbíró kezében a régi voltuk miatt. Az alországbíró minderről pecsétes oklevelet adott. Átírta: IV. Béla 1260. máj. 12. (RA 1238. sz.): eredetije nem fellelhető; említi: Ákos nb. Ernye országbíró 1269. okt. 13.: 96. sz. reg. Kiadása: CD IV/3. 19-20. (E collect. Dipl. Fejérváriana Tomo III. nro. 490.), vö. CD IV/1.140-141.; UB I. 267., vö. uo. 186-187. (CD alapján) Az oklevél keltét csak Miklós alországbíró működési ideje határolja be (Zsoldos: Archontológia 31.), de valószínű, hogy időben Béla király megerősítő oklevelének a dátumához (1260) esett közelebb. ___________________________________________ 62 Simon alországbíró és Pál választott fehérvári prépost és alkancellár (Nos magister Paulus electus ecclesie Albensis, aule domini regis vicecancellarius, iudex a domino rege deputatus, comes Symon viceiudex curie domini regis): a Pozsony m.-i Karcsáról való (de villa Karacha de comitatu Posoniensi) Jovan fiai: Márk és Budou a színük elé idézték az ugyaninnen való Remigius comes fiait: Langrab-ot és Bertalant, és Márkék azt állították, hogy az Arky nevű 15 hold körüli erdő mindig is az ő öröklött tulajdonuk volt, de Langrab és Bertalan apja két évvel a tatárok kivonulása után erőszakkal elbitorolta azt. Ezzel szemben azok azt állították, hogy az erdő mindig is az apjuké, Remigiusé volt, és nagyapjuké, és hogy ezt az erdőt ezek az emberek saját kezűleg, makkok terméséből nevelték ki (per manus hominum silva memorata de glandibus seminando fuerit procreata). A tanúk állítása után a bírák párbajt ítéltek a felek közt, és annak a napján, ti. Szent Miklós nyolcadán [dec. 13.] a párbajra összegyűlt felek a bírák engedélyével és fogott bírák közbenjárásával a következő egyezségre jutottak. Langrab és Bertalan a mondott erdőt a pozsonyi káptalan tanúságával három részre osztja a bírák poroszlója: Tét (Teth) nb. Sándor közreműködésével, két részt meghagynak Márk és Bodou részére, az egyharmad rész pedig Bertalanék tulajdonába kerül. Miután mindez megtörtént, karcsai Búzád engedélyével a kétharmad és egyharmad rész közötti határjelek a következőek, miként ez a pozsonyi káptalan leveléből kiderül: az erdő kezdeténél egy régi határjel; régi árok; tölgyfa; Lapsar nevű ér; Búzád fia Barleus kúriájának a telke; körtefa; egy régi árok, amely Márk és Budou földjén maradt; ue. erdő eleje, ahol körbeér. A bírák minderről pecsétes oklevelet adtak ki. Datum in Oronos, in octavis Cynerum anno Domini M° CC° sexagesimo secundo. Eredeti: helyenként vízfoltos, befűzött hártyaszalagjáról a függőpecsétek hiányoznak - Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára, Kézirattár: Diplomatarium autographum O 618. (DF 283480.) Kiadása: AÚO XI. 519-521. ___________________________________________ 63 Kemény fia Lőrinc oklevele (litteras Laurentii iudicis aule regie) szerint per támad egyik részről vitai (de Wyta) Puck fia Bálint, Farkas fia Marhard és Egyed fia Egike és rokonaik, másik részről töreki (de Turek) János
