Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
58 Geregye nb. Écsfia Pál / Nagymartom Pál országbíró / Héder nb. Henrik fia Henrik (1248-1254 > 1328-1349) (1254. ápr nov.) 1254 Máté fia Bensa csak megjegyezte a per során, hogy neki van Pál országbírótól egy kapcsolódó oklevele, de mivel a felek kiegyeztek az ügyben, így végül nem kellett bemutatnia, így azt sem tudjuk, hogy közelebbről mit tartalmazott. ___________________________________________ 53 Nagymartom Pál országbíró Wenzel Gusztáv okmánytára a 13. sz-i oklevelek közé sorolja a vasvári káptalan sérült kiadványát, amely egy bizonyos Pál országbíró oklevelére hivatkozik (se cundum continentiam litterarum ... Pauli iudicis curie domini regis, AUO X. 438., vö. DL 47990.). A Ják nemzetség ott említett tagjai (Kemény fia Miklós, Rénold fiai: András és Jakab, Ják fia Mihály) azonban egyértelműen a 14. sz. első harmadára keltezik a levelet (vö. Engel: Genealógia, Ják nem 2. Rába-balparti főág 2. tábla: Ebed ága), így az említett országbírót Nagymartom Pállal (1328-1349) azonosíthatjuk. Héder nb. Henrik fia Henrik oklevele (litteris H. iudicis curie nostre et comitis Simigiensis) szerint Panyit (Ponith) comes Szent Márton nyolcadán [nov. 18.] a fehérvári káptalan színe előtt 20 márkát köteles fizetni részint becsértékben, részint ezüstben, továbbá köteles egy bírságot kifizetni Iharos fia Gergelynek, mivel a perük tárgyalása folytán foglyul ejtette Gergely fivérét, és ha akkor nem fizet, akkor a duplájával tartozik. Tartalmilag átírta: IV. Béla (1255.) febr. 17. (RA 1030. sz.): 1829-ben Fejér György szerint Kaposmérőn a Mérey család levéltárában volt. Kiadása (TÁ): CD IV/3. 284-285. Regesztája: Oklevelek kivonásai 1820. 95. Mivel az oklevelet IV. Béla 1255 februárjában már említi, és Henrik 1254 áprilisától/júniusától volt csak országbíró (Zsoldos: Archontológia 31.), ezért az itteni levele csak 1254-ben, április és november között kelhetett, vélhetően késő nyáron vagy kora ősszel. Az oklevelet egyébként Béla színe előtt a fizetésre kötelezett Panyit hamisnak mondta, ezért a király 1255 februárjában a színe elé rendelte Henrik országbírót, aki személyesen erősítette meg ezen oklevele valódiságát. ___________________________________________ 54 — (Nos Herricus iudex curie domini regis et comes Symigiensis): Bococh fiai: Jakab, Mika, Jarachinus és Carachinus a színe elé idézték Salamon fiait: Demetert és fivéreit igényt támasztva egy Zala folyón (in fluvio Zale) lévő malom felére Zeme része okán. A felek végül az országbíró engedélyével és fogott bírák közbenjárására arról a békés egyezségről számoltak be, hogy Bococh fiai meghagyják a malom mondott fele részét Salamon fiainak a malomhoz tartozó föld felével együtt örökre, semmilyen igényt nem támasztva. Az országbíró Salamon fiai számára minderről pecsétes oklevelet adott. Datum anno gratie M° CC° quinquagesimo quarto. Eredeti: hártyája enyhén penész- és vízfoltos, barna selyemfonatáról a függőpecsét hiányzik - DL 86609. (Teleki család, gyömrői 23.1. 2.)
