Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik

Gutkeled nb. Dragun fia István 47 (1245-1246) bíró embere, ezen ügy poroszlója, ti. asztalnokmestere: Márk (ab homine nostro Marco videlicet dapiferorum nostrorum magistro) elmondása szerint a földek határjelei a következőek. Kerencs föld határjelei: Dresina (Drescyna) patak; Ny-i irányban egy nagy út; másik út; Wichama pataknál egy fa. Bik föld határjelei: Rátót és fivérei részének első határjele Divék felől a Ztebnyche folyó; út; hegy; berch; berek; hegyek és völgyek; Bajmóc (Boymuch) felé vezető kis út; K-i irányba fák. Ezen kívül Balázst teljesen kielégítették az apja vagyona és a szolgák terén is. Az országbíró mind­erről pecsétes oklevelet adott ki. Anno gratie millesimo ducentesimo quad­ragesimo sexto. Átírta: Bátori András országbíró 1559.: 1880-ban Szabó Károly szerint a di­­vékújfalui Radnay család levéltárában. Kiadása: HO VII. 32-33.; CDSlov II. 161-162. (HO alapján) Az oklevélben említett „Marcus" asztalnokmester, akit az ország­bíró dapiferorum nostrorum magister formában a saját emberének mond, talán azonos Móric királyi asztalnokmesterrel, aki 1246-ban már a nyit­­rai ispáni tisztséget is megkapta (Zsoldos: Archontológia 54.). A 16. sz- i másolatban (vagy akár a 19. sz-i olvasatban) az oklevél rövidítését könnyen félreolvashatták, „Marco" alakban feloldva „Mauritio" helyett, és nyitrai kötődése miatt lett ezúttal is poroszló, nem sokkal később pedig nyitrai ispán. Hogy a „noster" névmás mit keres mellette, az nem teljesen világos, vagy itt is félreolvasásról van szó, esetleg arról, hogy a királyi udvar asztalnokai az országbíró (tkp. a királyi udvar ispánja) fennhatósága alá tartoztak (a „noster" birtokos névmás ugyanis a „da­­pifer"-ekhez, és nem a „magister"-hez tartozik, bár tény, hogy IV. Béla ugyanilyen formában írja le az asztalnokmestert saját oklevelében is, 1. CDSlov II. 158.: „fidelem nostrum Mauricium, magistrum dapiferorum nostrorum et comitem Nitriensem"). Az is lehet azonban, hogy az or­szágbírói oklevelet a királyi kancellárián állították ki, és a scriptor ru ­tinszerűen használta a királyi oklevelekre jellemző formulát. Hogy az országbíró saját külön asztalnokmesteréről lenne szó, az elég nagy va­lószínűséggel kizárható, hiszen egy ilyen fejlett saját udvartartásról ebben az időben nincs tudomásunk. ___________________________________________ 36- privilégiuma, amelyben szó esik arról, hogy a Trencsén megyei vásár- és révvámok harmada és tizede a nyitrai püspökséget illeti. Említi: Kotromanics Erzsébet királyné 1382. június 17.: Archív R. Kát. Bis­­kupstva Nitra (Szlovákia), Oklevelek A. 1. 1. 9. (DF 273059.) Az említés kiadása: Et quod ipsa decima et tertia pars ad eandem suam ecclesiam [sc.: Nitriensem] pertinuerit et pertinere debeat, exhibitione cuiusdam privilegii antiqui, Stephani videlicet olym aule regie iudicis coram nostra maiestate facta evidenter comprobavit, et nos fide vidimus oculata, supplicans idem dominus episcopus [sc.: frater Domini-

Next

/
Oldalképek
Tartalom