Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Névmutató
NÉVMUTATÓ A névmutatóban a regesztákban szereplő tulajdonnevek és népnevek szerepelnek, illetve az ezekből képzett melléknevek (pl. vasvári vár jobbágy ok, bécsi áénár stb.). Az utána következő számok az adott regeszta számát jelentik. A névmutató nem terjed ki sem a bevezetőkre, sem a regeszták utáni apparátus hely- és tulajdonneveire, sem a regeszták utáni kommentárokra, más szóval itt csak azok a nevek szerepelnek, amelyek az oklevelekben mint primer forrásokban előfordulnak. Ezen kívül nem vettük föl az adott oklevelet kibocsátók nevét (erre vonatkozólag a kibocsátók mutatójából lehet tájékozódni), illetve a keresztény dátumformulákban szereplő szentek neveit. Az ábécérendbe sorolás a medievista forráskiadványok mutatóinak gyakorlatát követi, azaz egyenértékűnek tekintettük az i és az y betűket, továbbá az u,v és w betűket (ez utóbbiakat két csoportra bontva, ahol u és ahol v hangértékben szerepelnek), nem csak a szavak elején, de szóközépi helyzetben is. A földrajzi nevek esetében általában a mai nyelv szabályai szerint leírt módon szerepel az adott település bevett történelmi magyar neve. Helynév voltát egy „h." betűvel jelezzük. Utána zárójelben a forrásban előforduló betűhív átírása (dőlttel), majd hogy melyik történelmi megyében volt megtalálható a középkorban, aztán a település mai neve, illetve - ha ma már nem Magyarország területére esik - a jelenlegi ország neve (az országnevek rövidítései: Szí. - Szlovákia, Ukr. - Ukrajna, Ro. - Románia, Szrb. - Szerbia, Ho. - Horvátország, Au. - Ausztria. Egyéb országok esetén a teljes országnév ki van írva). Ha a megyenév után a település mai neve nincs odaírva, akkor az vagy azt jelenti, hogy azonos a címszóként kiírt névvel, vagy azt, hogy a mai nevet már nem lehet beazonosítani (mert a település időközben elpusztult), vagy azt, hogy az azonosítás nem egyértelmű (mert pl. több olyan nevű helynév is megtalálható az adott megyében, és nem tudni, hogy pontosan melyik mai településnek feleltethető meg). Amennyiben a települést még megyeszinten sem sikerült beazonosítani és a mai magyar nevét megállapítani, úgy abban a formában szerepel, ahogyan az oklevélben leírták, ez esetben a név dőlttel van szedve (a személynevek nem szerepelnek dőlten). Amennyiben az oklevél kelethelyéről van szó, úgy azt külön „kh." formában jelezzük.
