Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Bizonytalan országbírói, alországbírói és udvarbírói oklevelek
310 Mika vagy István alországbíró? / Ismeretlen alországbíró? / IV. Béla vagy az országbíró (1267, 1270.) jan. 24., Füzitő (1250-1260- as évek.) jún. 27., Moson (1270.) márc. 24., Füzitő levele ugyanezen bíráktól (a jelen regesztában említett), amely érvényteleníti amazok oklevelét. Béla elrendelte, hogy okt. 13-ra mindketten mutassák be a maguk kiadványát, hogy összehasonlíthassa azokat. Tudjuk, hogy Panyit szeptember második felében átszökött István ifjabb király országrészébe, azt állítva, hogy Béla király bírái által üldöztetésnek van kitéve, István pedig érvénytelennek is nyilvánította ezeket az ítéletleveleket (UBI. 305.). István erről tudósító oklevele október eleje előtt kelt (Zsoldos: Családi ügy 39.), ám, mint láttuk, szeptember 19-én Panyit még az idősebb király színe előtt volt. Ekkor már tervezhette a szökést, és vélhetően egy utolsó gyors időnyerés végett beszélt a hat bíró rá nézve kedvező okleveléről, tudva, hogy a bemutatására kiszabott terminuson úgy sem kell már elszámolnia az állításával. így igen valószínű, hogy az itteni oklevél valójában nem is létezett. ___________________________________________ 401 (Mika vagy István alországbíró?) (Damus pro memoria') bizonyítja, hogy azt a pert, amit a színe előtt Ebed fiai: Kemény, Rénold és Ják (Chak) viseltek vízkereszt 15. napján [jan. 20.] Keled fia Keled ellen, Lőrinc mester, soproni ispán kérésére a felek pünkösd nyolcadára halasztották, úgy, hogy Lőrinc elvállalta, hogy maga mellé veszi Ábrahám főispánt (Abraam comes magnus), Kázmér fia Csépánt, Péter ispán fia Gergelyt, és fivérét: Andrást, Tamás fia Euzen-t, akikkel hús vét harmadnapján Nick (Nykch) faluban a felek közti minden ügyben döntőbíráskodnak. Amelyik fél ezt nem tartja be, az 30 márkát fizet a másik félnek, a felek pedig jelenjenek meg az oklevéladó színe előtt pünkösd nyolcadán Lőrinc ispán és társai oklevelével. Datum in Fyzegtu, quinto die quindenarum epifanie Domini. Eredeti: hártyája majdnem ép, hátoldalán pajzs alakú zárópecsét foltja - DL 40068. (Múz. törzsanyag) Kiadása: ÁkO 54-55. (vö. Kubinyi: Pótlék 9.); ÁÚO X. 460.; UB I. 330. Regesztája: DPM 39. sz. ___________________________________________ 402 (Ismeretlen alországbíró?) (Datum pro memoria) bizonyítja, hogy Inkei (de Inke) Sebestyén 4 napon át várakozott Keresztelő Szent János ünnepétől [jún. 24.] kezdve a színe előtt Márton, Péter, Ivánka, János, Csák, Feyrcha és Endus ellenében, akik nem jöttek és nem is küldtek senkit, ezért ha a poroszló igazolja, hogy megidézte őket, kérje, hogy az oklevéladó bírságolja őket, és újra idézze meg azokat. Datum in Musunio, in festo Sancti Ladizlay. Eredeti: hártyája enyhén foltos, hátoldalán pajzs alakú zárópecsét nehezen kivehető foltja - DL 47815. (Múz. törzsanyag 1897.13.) Kiadása: UB III. 263. Regesztája: DPM 32. sz. ___________________________________________ 403 (IV. Béla király vagy az országbíró) (Damus pro memoria) bizonyítja, hogy a színe előtt csalomjai (de Chalamia) Pázmány megvádolta szelényi (de Seelen) Utosk fia Mihályt, hogy Mihály az ő Szelény nevű öröklött
