Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
208 Márton alországbíró (1296 körül) 1297. márc. 12., Buda — oklevele (litteras comitis Martini viceiudicis curie nostre, ti. Andreas ... Hungarie ... rex): István mester fiai: István, Lochk és Dezső a maguk és fivéreik nevében megjelentek a színe előtt, és kötelezték magukat, hogy azon bírságok és egyéb terhek fejében, amelyek miatt Jolsva (Ilsva) birtok az alországbíró és a király oklevele értelmében [263. sz. reg.] peres úton Balog (Bolug) nembeli Oth fia Henrik tulajdona lett, fizetnek 300 márkát. Ezen 300 márka fejében Henrik ejti az ellenük folyó ügyet, amely összeg megfizetésének határideje a következő: az egri káptalan színe előtt fizessenek 100 márkát Gyertyaszentelő Boldogasszony nyolcadára [febr. 9.], 100 márkát húsvét nyolcadára, a megmaradó 100 márkát pedig Kisboldogasszony nyolcadára [szept. 15.]. Ha az összegeket nem fizetik ki, akkor Jolsva birtok jusson Henrik kezére a mondott oklevelek értelmében, örökös birtoklásra. Arra is kötelezték magukat István fiai, hogy az összeget nem földben vagy birtokokban fizetik - hacsak Henrik nem éppen így akarja -, hanem részint ezüstben, részint becsértékben, ti. posztóval, továbbá megígérték, hogy a fizetési időpontokat sem királyi, sem más oklevéllel nem halasztják el, és ha mégis megtennék, akkor büntetésbe essenek. István mester fiai azt is kijelentették, hogy nincs sem nekik, sem servienseiknek a birtokában Henrik mester három földje, ti. Köbli, Pamlény és Keresztéte (Kubyli, Pomlyn et Kerezthtethe), amelyekről Henrik azt állította, hogy ők tartják elfoglalva. Ha pedig a jövőben bármi rosszat akarnának tenni Henrik ellen - pl. a mondott birtokokat elfoglalni -, és Henrik mester ezt az egri káptalan vizsgálati levelével igazolni tudja majd, akkor a birtokaik elvesztésével és halállal bűnhődjenek. Tartalmilag átírta: III. András 1299. (RA 4244. sz.): Státny archív v Kosiciach Pobocka Roznava (Szlovákia), Jolsva város levéltára: Oklevelek (DF 274771.) Kiadása (TÁ): CD VII/4. 244-246. A keltezésre 1. a 268. sz. reg. kommentárját. ___________________________________________ 264 — (Nos comes Martinus viceiudex curie domini regis): Gutkeled (Gutkeled) nembeli Aladár fiai: László és Pelbárt - akiknek a nevében László jelent meg ügy véd valló levéllel - a színe előtt perbe vonták ue. nembeli - és személyesen megjelenő - „Kis" (Parvus) Kozmát, mondván, hogy Kozma elfoglalva tartja a Vadászt (Wodozth) más néven Pelbárthida (Prebarthyda) nevű öröklött birtokukat, és az amellett fekvő birtokot is, amely az atyafiuk: János fia András tulajdona. Ezzel szemben Kozma azt felelte, hogy a birtokok Pelbárt örökös nélküli halála után az ország szokásjoga értelmében István ifjabb királyra (iunior rex) szálltak, aki László és Pelbárt apjának: Aladárnak, ill. János fia Andrásnak a beleegyezésével Gutkeled nb. István bán fiának: Joachim (Iwachinus) mesternek adományozta azokat. Joachim pedig ezen Kozmának adta a birtokokat érdemes szolgálatai fejében minden haszonvételükkel együtt örökös birtoklásra, [IV.] László király privilégiuma révén. A nagyobb biztonság kedvéért Aladár és a fia: László, továbbá András is a váradi (Waradiensis) káptalan és a váradhegyfoki konvent (conventus Sancti Step-
