Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
196 Márton alországbíró 1295. nov. 24. > 1294. nov. 24. (1294-1295. okt.-nov.), Buda ahol a szolgagyőri népek és a hercegség népei (populi Ducatus et Zulgageurienses) tartózkodtak - adta az apácáknak [RA 2170. sz.], és Zajcs a szolgagyőri népek földje volt, és Taksony föld határain belül fekszik, ahogy ezt azelőtt Márk fia Roland mester is birtokolta királyi adomány révén, és az apácák minderről oklevelekkel rendelkeznek. Az alországbíró ezért a király által mellé delegált Aladár mesterrel, Farkas mesterrel és Tamás comesszel együtt elrendelte, hogy az apácák vízkereszt nyolcadán [jan. 13.] a színe előtt mutassák be a földdel kapcsolatos okleveleiket Jób, Pál és Péter ellenében, amelyeket megtekintve majd igazságot szolgáltat. Datum Bude, in crastino quindenarum Omnium Sanctorum. Eredeti: hártyája szabálytalan alakú, írása javításokkal terhelt, hátoldalán kör alakú zárópecsét foltja - DL 1086. (MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium, V. Buda 5. 27.) Kiadása: ÁÚOIX. 583. Regesztája: Bártfai Szabó: Pest m. 65. sz.; Bakács: Pest m. 288. sz.; DPM 167. sz. A regeszták által megadott tág időkeretet Karácsonyi János szűkítette 1293-1296 közé, felhívva a figyelmet azon, a budafelhévízi konvent által átírt vizsgálati oklevélre, amelyben III. András király kérte fel a kon ventet, hogy Zajcs fekvéséről és tulajdoni viszonyairól tegyen neki jelentést az itt is felbukkanó felek pere miatt (ÁÚO X. 418., 440-441.; HH 148-149., 169. sz.). Az oklevelet az a György perjel állította ki, aki (legtágabb értelemben) 1293-1295 között állt a konvent élén (Reiszig: Budafelhévíz 22.; ÁMTF IV. 636., vö. DL 1440., amely szerint 1296. ápr. 7- én már Márk a perjel). Mivel a király vizsgálatot elrendelő levele máj. 2-án, a konvent levele pedig áldozócsütörtök utáni hétfőn (1293: máj. 11.; 1294: máj. 31.; 1295: máj. 16.) kelt, így az itteni oklevélnek (amely még csak a per korai, okleveles bizonyítást elrendelő szakaszában keletkezett) az előző évre kellett esnie. A konvent a király parancsára vonult ki, ám a jelen oklevél hátulján egy kb. 35 mm-es körpecsét található, amely semmiképpen nem királyi sigillumra utal, ráadásul harmadik személyként is említi az uralkodót. Az oklevelet így (a budai kelethely miatt is) az alországbíró adhatta ki, aki a királyi jelenlét bíróságát vezette ekkor (valószínűleg a konventnek szóló parancslevelet is ő küldte a király nevében). A kérdéses időszakban Márton volt az alországbíró (Zsoldos: Archontológia 36.), és mivel a pecsétfolt mérete egyezik Márton alországbíró pecsétméretével (vö. DL 50552., 89261.), ezért a kiadót biztosan vele azonosíthatjuk. ___________________________________________ 245 Márton alországbíró 1295. nov. 24-re datált oklevelét (DF 282014.) 1.1294. nov. 24-i évszám alatt a 234. sz. regesztában. — (Datum pro memoria): a maga és fia: Jakab nevében megjelenő Óvári (de Owar) Konrád Szent Miklós nyolcadán [dec. 13.] köteles döntő választ adni B[enedek] veszprémi (Wesprimiensis) püspök és a káptalan ellenében, akik nevében a püspök protonotáriusa, István mester, segesdi (Segusdiensis) főesperes jelent meg, továbbá Konrádék a per kezdete előtt
