Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
114 Geregye nb. Pál fia Miklós (1275. okt.) közötti rész vízfolt miatt pont nem látható, egyértelműen csak „iudicis curie domini regis" állhat ott, egyrészt mivel más olyan tisztségnevet nem ismerünk, amely ebbe a sémába beleillene, másrészt árulkodó, hogy az oklevéladó a saját maga által delegált végrehajtó embert „királyi embernek" és nem a saját emberének („homo noster") nevezte, amely csak az országbírói és alországbírói oklevelek szóhasználatára jellemző a korban. Sem az itteni diploma, sem a sági konvent említő oklevele nem tartalmaz kiadási évet, ám a konventi oklevelet Lőrinc prépost adta ki, amely - az itt szereplő személyek életidejét is figyelembe véve -1270 és 1278 közé keltezi a kiadványt (részletesen adatolva 1. DPM 63. sz. reg. kommentárjában). Ezen kívül a király hadban volt éppen, hiszen a Fehérvár mellett tartózkodó országbíró a hadoszlás 22. napjában határozta meg a birtokra való kiszállás idejét. Sajnos az országbírók tartózkodási helyeit alig ismerjük, ám feltűnő, hogy 1275-ben okt. 16-án IV. László szintén „iuxta Albam" keltezett egy oklevelet (RA 2653. sz., DPM 64. sz.), és Geregye nb. Miklós országbíró 1275. okt. 6-án maga is Fehérvárott tartózkodott, okt. 13-án (tehát ugyanezen a napon) pedig „iuxta Budoht", vagyis Bodajk mellett keltezett (130-131. sz. reg.). Bodajk és Fehérvár kb. 15 km-re található egymástól, így nem elképzelhetetlen, hogy az országbíró ugyanazon a napon egyszerre adjon ki oklevelet „iuxta Boduht" és „iuxta Albam", ha a két település közötti területen tartózkodott más országbárókkal egyetemben, ahogy erre a szöveg utal is. Ezen kívül azt is tudjuk, hogy Geregye nb. Miklós egy másik oklevelében is a hadoszlás 15. napjára halasztott egy pert (133. sz. reg.), tehát a hivatali ideje alatt (amely 1275 júniusában kezdődött), vagyis 1275-ben tényleg volt egy hadbaszállás - az 1270-1278 közötti időszakból egyetlen más olyan év sincs, amikor egyértelműen okt. közepén indult volna meg egy hadjárat, általában ekkor már lezajlottak a különféle hadműveletek. Az itteni oklevelet így biztosan 1275-re keltezhetjük, a kibocsátót Geregye nb. Miklós országbíróval azonosítva. ___________________________________________ 132 — oklevele (litteras Nycolai voyvode quondam iudicis curie domini regis) sze rint Geur fia Lőrinc mester megjelent a színe előtt a maga és fivérei nevében pakodi (de Pokud) Balázs fiai: Bolosoy és Balázs ellenében, és azt állította, hogy a Pakod nevű földjüket - amelyet Póstól és Kozmától szerzett peres úton - azok már 4 éve elfoglalva tartják, és ezzel neki 4 márka kárt okoztak. Bolosoy és Balázs azt felelték, hogy ebből a földből Geur fiai semmilyen részt nem bírnak. Az országbíró ezért elrendelte, hogy a felek a hadoszlás 15. napján újra térjenek vissza a színe elé, és Geur fiai mutassák be az okleveleiket arról, hogy ők a földet tényleg peres úton megszerezték Póstól és Kozmától, és akkor majd dönteni fog a felek között. Tartalmilag átírta: Mojs országbíró 1276. márc. 8.: 139. sz. reg. Miklós oklevelét az datálja októberre, hogy a hadoszlás utáni időpontra halasztotta el a pert, a hadbaszállás pedig 1275-ben október hónapban történt (1. a 132. sz. reg. komm.). Az őszi időszakra utal az is,