Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Belügyminisztérium
1 Erre utal gróf Széchenyi Miklós győri püspök 1905. január hóban kiadott körlevele, amelyben az alábbiakra inti a papjait: 1. óvakodjanak attól, hogy a választást bármi módon belevonják az egyházi beszédek és ténykedések keretébe; 2. ne tegyenek választási zászlót a plébánia épületére; 3. ne viseljenek választási jelvényt; 4. ne menjenek a választók találkozó helyére és ne segítsenek a szavazatok szedésében; 5. a képviselőjelöltet ne kísérjék, és helyette ne beszéljenek. A fenti pesszimizmust erősítette Vajda Odón zirci apát levele, amelyben arról tájékoztatja Fejér vármegye főispánját, hogy „A kerület népének többsége el van rontva, a múltban is csak óriási anyagi áldozatokkal lehetett egy töredéket a kormánypárti zászlók alatt gyülekeztetek”1045 Az apát szerint nincs remény arra, hogy kormánypárti jelölt a rácalmási kerületben eredményesen szerepeljen. A választások során előforduló verekedések, bántalmazások miatt indított büntetőperek még az elkövetkező években is folytatódtak. Az általunk tárgyalt években keletkezett a „Magyar Királyi Kúria, mint Legfőbb ítélőszék Büntetőperek iratai” az 1956. novemberi tűzkár során elpusztultak a Magyar Országos Levéltárban, ezért a Kúriáig eljutott büntetőperek levéltári nyomon követésére nem volt lehetőség.1046 Főispánok kinevezése, felmentése és nyugdíjazása A vármegyék élén álló főispánokat a minisztertanács jóváhagyását követően a belügyminiszter előterjesztése alapján az uralkodó nevezte ki. Kormányváltáskor a főispánok a belügyminiszter rendelkezésére bocsátották állásukat, és az új kormány döntött arról, hogy kit tart meg továbbra is szolgálatában. Tisza István miniszterelnök, mint a Belügyminisztérium vezetője az alábbi főispánok kinevezésére és felmentésére készített előterjesztést, illetve nyerte el az uralkodó jóváhagyását. Az 1903. évi főispáni kinevezések: Veszprém vármegye Kolossváry József alispán; Szilágy vármegye Kaizler György abspán; Pozsony vármegye és város Bartal Aurél országgyűlési képviselő; Maros-Torda vármegye gróf Lázár István, Brassó vármegye volt főispánja; Sáros vármegye Bárdossy Jenő főispán felmentése mellett báró Ghyllányi Imre földbirtokos; Nyitra vármegye Kramolin Viktor főispán felmentése mellett Thuróczy Vilmos földbirtokos. (1903. december 4./3.) Zala vármegye gróf Jankovich László felmentése mellett Hertelendy Ferenc országgyűlési képviselő; Bereg vármegye Hagara Viktor főispán felmentése mellett Beöthy Pál Bihar vármegyei főszolgabíró; Hajdú vármegye és Debrecen város Puky Gyida főispán felmentése mellett Domahidy Elemér országgyűlési képviselő és Máramaros vármegye báró Perényi Zsigmond országgyűlési képviselő. (1903. december 13./24.) Szolnok-Doboka vármegye Désy Zoltán főispán felmentése mellett ideiglenesen gróf Bethlen Pál, Beszter- ce-Naszód vármegye főispánja. (1903. december 19./1.) Az 1904. évi főispáni kinevezések: Brassó vármegye Székely György országgyűlési képviselő; Háromszék vármegye gróf Haller János Udvarhely vármegye volt főispánja; Hunyad vármegye Mara László alispán. (1904. január 16./1.) Szatmár vármegye és város Kristóffy József országgyűlési képviselő. (1904. január 30./4.) Vas vármegye Reiszig Ede lemondása folytán dr. 1045 MNL Fejér Megyei Levéltára Főispáni Bizalmas iratok, jelzet nélkül. Vajda Ödön levele a főispán részére. 1905. január 12. 1046 A jelenleg kutatható iratok: Magyar Királyi Kúria, mint Legfőbb ítélőszék Büntetőperek iratai (MNL OL К 624-1869-1881.) 273
