Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Miniszterelnökség - Belügyminisztérium
vett. Azt, hogy Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala ügyében a parlamenti pártok nézetei között lényeges eltérés nem volt, bizonyította: Ferenc József minisztertanácsi előterjesztés nélkül - valószínű Tisza István szóbeli kérése alapján - 1904. április 18-án arra utasította a magyar miniszterelnököt, hogy „II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításának kérdésével foglalkozzék, és erre vonatkozó javaslatait elvárom.” A legfelsőbb döntés korábbi egyeztetésére utal, hogy az 1904. július i-én kelt magyar miniszterelnöki felterjesztést az uralkodó, már ugyanezen hónap и-én jóváhagyta.295 A Vígadó nagytermében tartott ún. kuruc-estéllyel az országos rendezvényt szervezők csak a Vérmezőn megtartott, több tízezer embert mozgósító ünnepséget zárták le, mert a Rákóczi szabadságharcra történő megemlékezések az országban tovább folytatódtak.296 A szegedi tüntetések és a katonaság erőszakos fellépése 1903. október 6-án reggel, még a tíz órakor kezdődő, az aradi vértanúk emlékére rendezett ünnepség előtt Szegeden a Kossuth szobor talapzatára ismeretlenek a „dicső emlékednek” valamint „a visszatartott katonák” felirattal koszorút helyeztek el.297 Csalány Géza tábornok298 299 a Szegedi II. Honvédkerület parancsnoka, mint szegedi közös állomásparancsnok egy tisztje útján arra szólította fel a távollévő Rainer József rendőrkapitány helyettesét, Szűcs József alkapitányt, hogy ezt a koszorút - mivel a katonáknak tilos politikai tüntetésen részt vermi - távolíttassa el a szoborról. Az alkapitány a hatáskör hiányára hivatkozva megtagadta a kérés teljesítését. Ezért a laktanyában készültséget elrendelő tábornok parancsára a koszorút 9 óra 45 perckor a katonák levették a szoborról, és megőrzésre a rendőrkapitányi hivatalba vitték.2" A tíz órára összegyűlt tömeg a katonai akció ellen tiltakozva a rendőrkapitányi hivatal elé vonult, ahol Polzner Jenő képviselő 295 A hamvak hazahozatalával foglalkozó minisztertanácsi határozatot lásd: MNL OL К 27.1905. február 28У4. - A Ház március 10-ei ülésén - látszólag váratlanul - a parlament talán legnagyobb hangú ellenzéki szónoka, a Függetlenségi Párt alelnöke, Thaly Kálmán felállt, békejobbot nyújtott a miniszterelnöknek, és pártja nevében pártközi megállapodást javasolt. A váratlan és hatásos jelenet egyszeriben békét teremtett. A béke természetesen nem spontán felbuzdulás eredménye volt, hanem hosszas tárgyalások gyümölcse, amelyben az udvar is komoly szerepet játszott. A király fent említett 1904. április 18-ai levele látványos válasz volt a létrejött megegyezésre, amelyet azonban a társadalmi és politikai körök liberális és szociáldemokrata része erős kétséggel fogadott. Mindenesetre a leirat egyfajta „jutalom” volt а II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetésétóért évtizedek óta küzdő Thaly számára, ugyanis „véletlenül” nemcsak a március ю-ei beszéd került a király kezébe, hanem Thalynak az, a néhány nappal korábban, március 7-én egy hosszabb vita során elhangzott felszólalása is, amelyet a hamvak hazahozatalának érdekében mondott. (Halász-Katona-Ólmosi, 2004. 98-100.) 296 Szegeden 1903. október 25-én tartották a megemlékezést. 297 A szegedi Klauzál téren álló, Róna József által készített Kossuth szobrot 1902-ben leplezték le tízezer ünneplő jelenlétében. Az 1903. évre szóló újonclétszám megállapítására, illetve megajánlására vonatkozó törvényjavaslatot - mint fentebb említettük - sem a Széli kormány sem a Khuen-Héderváry-kormány nem tudta a parlamenttel elfogadtatni. Ezért Pitreich közös hadügyminiszter az 1899. évi véderőtörvényre hivatkozva rendeleti úton - amelyet a magyar minisztertanács 1903. augusztus 26-án tartott ülésén jóváhagyott - a harmadik évüket letöltött katonák szolgálati idejét október elsejétől meghosszabbította az év végéig. A leszerelés idejének elhalasztása országos tiltakozást váltott ki. 298 Csalány Géza tábornok (1848-1907), a Ludovika Akadémia tanára. A katonaföldrajz tárgykörében több könyve is megjelent. 299 MNL OL К 149-1904-4. t-899. sz. A szegedi M. Kir. Honvéd Allomásparancsnok jelentése Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter részére. 1903. október 7. 94
