Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
bányai (Bars vármegye) kerületben országgyűlési képviselőnek választották. 1903-ban kereskedelmi államtitkár. A Magyar Vasúti és Hajózási Club alel- nöke. A Magyar Hitelbank igazgatója. 1903. november 10./5. kerm. - II. o. vaskor, r. adományozása, a kereskedelemügy terén végzett munkájáért. Windisch-Graetz Lajosné hg., szül. Dessewffy Valéria grófnő (1843-1912). 1870-ben vette feleségül Windisch- Graetz Lajos Pozsonyban. 1904. március 13./7. - I. o. Erzsé- bet-rend adományozása. Wlassics Gyula br. (1852-1937), jogász, miniszter. Jogi tanulmányai után az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott. 1882-ben alügyésszé, 1886-ban főügyész-helyettessé nevezték ki. 1890-1895-ben és 1903-1906-ban a budapesti egyetemen adott elő büntetőjogot. 1892-ben országgyűlési képviselővé választották. 1895 és 1903 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett. Minisztersége alatt polgári jellegű reformokat kezdeményezett (nők felvétele az egyetemi karokra, stb.) 1906-tól 1935-ig a Közigazgatási Bíróság elnöke. 1916-ban báróságot kapott. 1918-ban a főrendiház, majd 1927-től a felsőház elnöke volt. 1923-ban tagja lett a hágai választott bíróságnak. Wodianer Artúr (1860-1921), könyvkiadó és könyvkereskedő. 1876-tól hosz- szabb külföldi tanulmányúton sajátította el a könyvkereskedelmi ismereteket. Hazatérve a Lampel Könyvkiadó társtulajdonosa, majd apja halála után a vállalat tulajdonosa lett. Vállalatát különösen a tankönyvek kiadásával tette ismertté. 1904. december 2У46. vkm. - Kir. udv. tan. cím adományozása, a könyvkiadás terén szerzett érdemeiért. Wolfner Lajos (1824-1912), bőrgyáros. Bátyja újpesti műhelyében tanulta ki a tímár szakmát, 1855-ben társult vele, s létrehozta a Wolfner Gyula és Fivére céget. Jelentős része volt az egykori kisüzem naggyá fejlesztésében. Bátyja halála után az üzemet tovább bővítette, új gyártási technológiát és gyártási ágakat vezetett be. Az üzem a gyors fejlődés eredményeként az ország egyik legjelentősebb ipartelepévé fejlődött és ezernél több munkást foglalkoztatott. Mintaszerű berendezésével a kontinens legkorszerűbb bőrgyárai között tartották számon. Nemcsak Európában hódított piacokat, hanem Kínában, Japánban és Brazíliában is jelentős kereskedelmi sikereket ért el. A katonai megrendelések fogadására hadfelszerelési osztályt léte- sített. Újpest község fejlesztésében fáradhatatlanul tevékenykedett. Hosz- szú éveken át ellátta a község törvénybírói tisztét és képviselőtestületi tagságot is vállalt. 20 éven át tagja volt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának. Tevékenységéért 1904-ben újpesti előnévvel magyar nemességet kapott. 1904. július 12./40. kerm. — Magyar nemesség adományozása. Zádor Lajos (1846-1913), nagykereskedő. Középiskolai tanulmányai után kereskedői pályára lépett. 1875-ben Debrecenben telepedett le, ahol divatkereskedést nyitott. 1884-ben megalapította a Debreceni Kölcsönös Segélyező Egyletet, melynek előbb egyik igazgatója, később elnöke lett. 1887-ben a Debreceni Kereskedő Társulat elnökévé válasz 946
