Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - Névtár

1904- március 19./17. honv. m. - Való­ságos oszt. tan. kinevezése. Pejacsevics Tivadar (1855-1928) minisz­ter, horvátbán. Bonnban és Budapesten jogot végzett, majd a zágrábi tartomá­nyi kormány fogalmazója lett. 1886 és 1901 között Verőce vármegye és Eszék város főispánja. Ezt követően a horvát és a magyar országgyűlés tagja. 1903-1907-ben Horvát-Szlavón-Dal- mátországok bánja. 1913. július 21-től augusztus 22-ig Tisza István kormá­nyában horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter. 1903. július 9./1. me. - Kinevezés Hor- vát-Szlavón-Dalmátországok bánjává. Perényi Zsigmond br. (1870-1946), po­litikus, miniszter. Közéleti pályafutása első jelentősebb állomásaként 1903-ban Máramaros vármegye főispánjává ne­vezték ki. 1913 és 1917 között a Tisza kormány belügyi államtitkára. 1919- ben a második Friedrich kor­mányban a belügyi tárcát vezette. 1920- ban a Magyar Nemzeti Szövetség elnöke lett. 1927 és 1933 között ország- gyűlési képviselőként tevékenykedett, ám miután koronaőrré választották, le­mondott mandátumáról. 1939-1940- ben Kárpátalja kormányzói biztosa. 1903. december 13./1. bűm. - Főispáni kinevezés. Pfalz Károly, erdész(i843-P) Selmecbá­nyán végezte el az erdészeti akadémiát. 1864-ben lépett állami szolgálatba. 1867-ben nevezték ki erdőgyakornok­ká, majd 1870-ben erdésszé. 1892-ben kapta meg az erdőmesteri, 1893-ban az erdőtanácsosi címet. 1905. május 18./21. fm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása, nyugdíjazása alkalmából. Pfeiffer Mátyás (1845-1923), bankár, OMB alkormányzó. Tanulmányai be­fejezése után, 1888-ban az Osztrák -Magyar Bankhoz került, ahol igazga­tósági tag lett. 1904-ben a bank helyet­tes alkormányzójává nevezték ki. 1886-ban magyar nemességet kapott. 1904. április 11./7. me. - Kinevezése az Osztrák-Magyar Bank alkormány­zó-helyettesévé. 1905. március 18./14. me. - Udv. tan. cím adományozása, a hitelügy terén szerzett érdemeiért. Plechl Szilárd (1839-?), orvos. Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, 1863- ban szerzett orvosdoktori okleve­let. Eleinte Bécsben asszisztens, 1864- től Nagybecskerek városi orvosa, majd Torontál vármegye tiszti főorvo­sa. 1904. február 21./1. bűm. - Magyar ne­messég adományozása. Plósz Sándor (1846-1925), miniszter. Ügyvédi oklevelét megszerezve 1872-től a kolozsvári egyetemen tanár­ként dolgozott. 1881-ben került a pesti egyetemre, ahol haláláig tanított. 1894-ben igazságügyi államtitkárnak nevezték ki, majd 1899 és 1905 között igazságügy-miniszter. 1895-től ország- gyűlési képviselő. 1913-ban az MTA másodelnökévé választották. Nevéhez fűződik az 1911. évi I. te. (a polgári per- rendtartásról) megalkotása. 1914-től a főrendiház tagja. Polányi Imre (1828-?), levéltáros. Jogot tanult Győrön, majd oklevelet szerzett a magyaróvári gazdasági intézetben Jogi tanulmányai befejezése után 1850-ben lépett közszolgálatba Zemp­lén vármegyei járási esküdtként. 1862-ben vármegyei törvényszéki ta­nácsjegyző lett, majd segédszámvevői 933

Next

/
Oldalképek
Tartalom