Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
ki. 1901-től haláláig az elmekórtan nyilvános rendes tanára a budapesti egyetemen. Jelentős tevékenységet fejtett ki a gyakorlati elmekórtan terén. 1905. május 18./25. bűm. - Az udv. tan. cím adományozása, az elmegyógyászatban elért eredményeiért. Münnich Aurél (1856-1906), jogász. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, és hamarosan a Pesti Első Hazai Takarékpénztár ügyészévé nevezték ki. 1882-től Budapesten önálló ügyvédi irodát működtetett. 1884-től í9°5-ig az iglói kerületben országgyűlési képviselő. 1897-ben Igló város díszpolgárává választották. Közéleti tevékenységéért a Ferenc József rend középkeresztjével tüntették ki. A Szövetkezeti Központi Bank Rt. elnökeként tevékenykedett. 1904. február 24У2. me. - Lipót r. középkeresztjének adományozása közéleti tevékenységéért. Nagy Ferenc (1852-1927), jogtudós. Jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1872-ben a budapesti egyetemen a kereskedelmi- és váltójog magántanára lett. Oktatói munkát folytatott a nagyváradi (1879), kolozsvári (1881), majd ismét a budapesti egyetemen (1890). 1885-től a Magyar Jogászegylet alelnöke, majd (1909) elnöke. 1893-ban az Akadémia levelező, majd rendes (1903) tagjává választották. Részt vett a polgári törvény- könyv kodifikációs bizottságának munkájában, és rövid ideig (1900- 1902) a Kereskedelemügyi Minisztérium politikai államtitkári feladatkörét is ellátta. A politikai életben a Szabadelvű Párt, majd (1905) az Alkotmánypárt és végül a Nemzeti Munkapárt tagjaként tevékenykedett. 1912-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott. 1904. január 30./1. me. - Kinevezése az „Adria” Magyar Tengerhajózási Rt-nél alakított vegyes bizottság elnökének. Némethy Károly (1862-1941), jogász, közigazgatási szakember. Tanulmányait Budapesten végezte. 1884 és 1918 között a Belügyminisztérium szolgálatában állt. 1895-ben megalapította a Belügyi Közlönyt, melynek szerkesztését is elvállalta. 1910-ben adminisztratív államtitkárrá nevezték ki. 1918-ban a főrendiház, 1927-ben a felsőház tagja lett. Pályafutása alatt a hivatalos gyakorlati közigazgatási politika és a kodifikáció egyik irányítója és végrehajtója. 1904. március 25./1. bűm. - Min.tan. kinevezése. 1905. júbus 26У25. bűm. - Kinevezése a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökévé. Nikolic Vladimír (1853-1933) főispán. Jogi tanulmányait Bécsben végezte. Közszolgálatát a zágrábi alispáni hatóságnál kezdte. 1895-ben nevezték ki Modrus-Fiuma vármegye főispánjává. 1908-ban a horvát-szlavón-dalmát országgyűlés, 1911-től a magyar ország- gyűlés tagja. A Magyarország és Hor- vát-Szlavónországok közötti unió lelkes híve. 1914-ben bárói címet kapott. 1903. augusztus 19./3. hszdm. - Főispá- ni kinevezése. 1905. november 22./20. hszdm. - Lipót r. lov. kér. adományozása, nyugdíjazása alkalmából. Normann—Ehrenfels Gusztáv gr. (1856-1927), főrendiházi tag. A Verőce vármegyében fekvő bizovaci uradalom birtokosaként a mezőgazdaság és az ipar 930
