Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
tanácsosa lett. 1892-ben a budapesti főintézet vezetőjévé és 1896-ban a bank titkárává nevezték ki. 1898-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. 1904. december 18./6. püm. - III. o. vaskor, r. adományozása a bankügy területén szerzett érdemeiért. Forster Gyula br. (1846-1932), művészeti író. Jogi tanulmányai után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba került, ahol a képzőművészetekre, alapítványokra és műemlékekre vonatkozó ügyek intézője lett. 1887-1911 között a Magyar Földhitelintézet egyik igazgatójaként dolgozott. 1904-ben bárói rangot kapott és a főrendiház örökös tagja lett. 1895-től a Műemlékek Országos Bizottságának elnökeként sok hazai műemlék helyreállításában működött közre. 1904. június 14./2. me. - Pusztakéri előnéwel magyar nemesség és bárói cím adományozása a műemlékek védelme terén szerzett érdemeiért. Fölser István (1838-1907), mérnök, műegy. tanár. Műegyetemi tanulmányai után, 1863-tól a geodézia, majd a mennyiségtan és ábrázolásmértan tanársegédje, 1869-től nyilvános rendes tanára. 1872-ben tagja a Tanárvizsgáló Bizottságnak, 1878-ban pedig a Közoktatási Bizottságnak. Az ábrázoló geometria első jelentős képviselője hazánkban. 1904. november 21./31. vkm. - III. o. vaskor, r. adományozása munkásságáért. Francsek Imre (1864-1920), építész. Tanulmányait a műegyetemen végezte és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának lett az építésze. 1892-től számos épületet tervezett Budapesten és vidéken: a városligeti korcsolyacsarnok, a volt Budai Polgári Kaszinó, a Gellért hegy szegélyezése és lépcsőzete, a szentesi evangélikus templom, stb. 1904. január 9У2. me. - Műszaki tan. kinevezés. Gerlóczy Gyula, alsóviszokai (1868-1947), egyetemi tanár. Tanulmányai elvégzése után bírósági szolgálatba lépett, majd 1894-ben a Pénzügyminisztériumba került, ahol részt vett az 1908: XXIX. te. előkészítésében és végrehajtásában. 1914-ben min. tanácsossá és a MÁV pénzügyi főosztályának igazgatójává nevezték ki. 1919-ben államtitkári címmel ruházták fel, és a Tanácsköztársaság után két hónapig vezette a MÁV-ot elnöki hatáskörben. 1920-1922-ben a Postatakarékpénztár kormánybiztosa. 1929-ben az Orsz. Takarékossági Bizottság főtitkára lett. 1904. december 10./6. püm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása szolgálataiért. 1905. február 14./6. püm. - Min. titk. cím adományozása. Ghillány Imre br. (1860-1922). földbirtokos, politikus, miniszter. Tanulmányai után a családi birtokon gazdálkodott. 1903-ban lett Sáros vármegye főispánja, tisztségéről 1905-ben lemondott. 1910-ben nemzeti munkáspárti programmal országgyűlési képviselővé választották. A Munkapárt egyik alel- nöke. 1913 és 1917 között a Tisza kormány tagjaként a Földművelésügyi Minisztérium vezetőjeként tevékenykedett. Főrendiházi tag. A Horthy- - korszak idején az elsők között lépett be a gr. Bethlen István által alapított Egységes Pártba. 1903. december 4./3. bűm. - Főispáni kinevezés.
