Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
a mechanika és a gépszerkezettan nyilvános rendes tanára. Több éven át elnöke volt a Magyar Mérnök és Építész Egylet gépészmérnöki szakosztályának. 1904. november 21./31. vkm. - Tudományos munkásságáért a III. o. vaskor, r. adományozása. Bíró Elek (1850-1930), mérnök. Oklevelét 1878-ban Budapesten szerezte. Kezdetben a Csilizközi Ármentesítő és Belvízelvezető Társaság, majd a Rábaszabályozó Társaság igazgatója lett Győrben. 1905-ben az Országos Vízépítészeti Igazgatósághoz került műszaki tanácsosként. 1923-ban kormányfőtanácsosi címet kapott. 1905. január 6/24. fm. - Műszaki tanácsosi kinevezése. Bita Dezső (1832-1922), egyetemi tanár 1850-ben lépett be a Szt. Benedek rendbe. Tanulmányait Budapesten végezte, 1857-ben szentelték pappá. Kezdetben Pannonhalmán, majd 1868-tól a budapesti egyetemen a hittani kar tanára. Két alkalommal a rektori teendőket is ellátta. Számos hittani és valláserkölcsi cikk és tanulmány szerzője. 1904. november 21./31. vkm. - A III. o. vaskor, r. adományozása. Blazek Antal (1859-?), közlekedési szakember. 1883-ban lépett a MÁV szolgálatába. 1892-ben került a Magyar Kereskedelmi Részvénytársasághoz, hamarosan abgazgató. 1904-ben a hazai ipar fejlesztése terén szerzett érdemeiért a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki. 1904. március 25./3. püm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása. Bodola Lajos (1859-1936), mérnök, műegyetemi tanár. Édesapja Gábor Áron munkatársa volt, így emigrálni kényszerült. Az ifjabb Lajos Itáliában született, és csak 1879-ben tért haza szüleivel együtt Magyarországra. Tanulmányait a József Műegyetemen végezte, majd a hídépítéstani tanszék tanársegéde lett. 1888-ban szerzett magántanári képesítést. 1894-ben a geodézia nyilvános rendkívüH, 1896-ban nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. 1905-től az MTA tagja. 1910-ben a műegyetem rektora volt. 1922-ben tiszteletbeli doktorrá avatták. 1923-ban a Nemzetközi Súly- és Mértékbizottság titkárává választották. Az Erzsébet-híd építése során szerzett érdemeiért tüntették ki. 1903. október 12./16. kerm. - A III. o. vaskor, r. adományozása. Bogdanovics Lucián (1867-1913), szerb ortodox püspök, pátriárka. Gimnáziumi tanulmányait Baján, a teológiát Karlócán, a jogot az egri jogakadémián végezte. A beocsini kolostorban tette le a szerzetesi fogadalmat (1891), és rövidesen (1892) a karlócai gör. kel. szerb gimnázium tanáraként hittant tanított. 1894-ben lépett a főegyházmegye szolgálatába, ahol Brankovics György pátriárka mellett dolgozott, majd (1897) mint a budai egyházmegye adminisztrátora vezette a hozzátartozó terület ügyeit, ahol rövidesen püspökké választották. Brankovics halála után (1908) egyhangúlag pátriárkává választották. 1904. május 3I./53- vkm. - A temesvári gör. kel. szerb püspökség adminisztrálása alóli felmentése. Boros Samu (1859-1935), hírlapíró. 1893-ban a Pesti Napló belső munkatársa. A párizsi világkiállításon (1900) a magyar pavilon sajtófőnökeként tevékenykedett. (1887-ig Weiner S. néven írta cikkeit.)
