Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
Baumgartner Henrik (1855-?), mérnök, vezérigazgató. Bécsben befejezett műegyetemi tanulmányai után hosszabb tanulmányútra Belgiumba ment. Hazatérve (1898) a M. Fegyvergyár igazgatójává, majd (1890) a Danubius Hajó- és Gépgyár vezérigazgatójává nevezték ki. A tervei alapján készült el (1912) a Szt. István és (1914) a Navarra csatahajó. A vállalatnak a Ganz-féle Gép- és Vagongyárral történt fuzionálása (1914) után az új részvénytársaság vezérigazgatója, majd (1919) alel- nöke lett. 1905. március 18./28. kerm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása a hajóépítés terén szerzett érdemeiért. Belosevics István (1856-?), közigazgatási szakember. Jogi és államtudományi tanulmányait a zágrábi és a bécsi egyetemen végezte, majd 1879-ben a zágrábi Pénzúgyigazgatóság szolgálatába lépett. 1880-ban a horvátországi országos szolgálathoz került át. 1893-ban Varasd város polgármesterévé választották. 1898-ban lett Varasd vármegye alispánja. 1904. március 13./40. bűm. - A III. vaskor, r. adományozása a közigazgatás terén szerzett érdemeiért. Bencze Gergely (1854-1925), főiskolai tanár. A Selmecbányái erdészeti akadémia elvégzése után (1876) a gödöllői majd a besztercebányai erdőigazgatóságnál dolgozott. Müncheni tanulmányútját követően 1885-ben a Selmecbányái főiskolán kémiából megbízott előadónak nevezték, majd 1891-től nyugdíjazásáig (1923) rendes tanárként működött. A bükkfa papírgyártási célokra való kémiai feldolgozásával kísérletezett. 1903. december 31./12. püm. - Főbányatanácsosi kinevezése. Bende Imre (1824-1911), r. kát. püspök. A teológiát a bécsi Pazmaneumban végezte, 1847-ben szentelték pappá. 1848-1853-ban Kalocsán tanár, érseki levéltáros, szentszéki jegyző, majd Futakon plébános. 1869-ben Újvidéken kapott plébániát. 1878-ban országgyűlési képviselővé választották. 1886-ban lett kanonok, és még ugyanebben az évben besztercebányai püspök. 1893-ban nevezték ki nyitrai püspökké, majd 1901-ben elnyerte a pápai trónálló és római gróf címet. 1904. november 21./29. vkm. - B. 1.1. cím adományozása. Beniczky Ferenc (1833-1905), államtitkár, intendáns. 1880-ban a gödöllői választókerület országgyűlési képviselője, 1882-től Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja; 1884-ben belügyi államtitkárrá nevezték ki. 1888-1891-ben a m. kir. Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa. 1890-től 1905 áprilisáig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét főispánja, május 14-én elhunyt. 1905. március 31./1. bűm. - Főispáni tisztség alóli felmentése. Beöthy Pál (1866-1921), országgyűlési képviselő. Budapesten végezte a jogot, majd 1888-ban Bihar vármegye szolgálatába lépett. 1889-ben derecskéi szolgabíró, később vármegyei aljegyző, 1895-ben cséffai főszolgabíró. 1903-ban Bereg vármegye főispánjának nevezték ki. 1913-ban országgyűlési képviselőnek választották. 1913 és 1917 között a képviselőház elnöke. 1903. december 13./1. bűm. - Főispáni kinevezése. Beöthy Zsolt (1848-1922), irodalomtörténész, esztéta. A pesti egyetemen hallgatott jogot, majd a bécsi és a müncheni
